Mi a véleményetek arról, hogy a férjem nem szeretné hordani a gyűrűjét, ami szerintem az összetartozásunk szimbóluma. Csak én reagálom túl ezt a dolgot?

A FÉRJ VÁLASZA:

Hahá, azt ugye elfelejtetted megemlíteni hogy hogyan is történt a dolog!! Nem mindegy ám. Vicces hogy úgy kéred meg az embereket, hogy ítéljék meg a helyzetet, hogy nem adsz nekik teljes képet a történtekről. Nos akkor engedelmetekkel én megteszem:

Ez úgy történt valójában, hogy évek óta nem hordtam a gyűrűt 2 okból is. Mikor még pékségben dolgoztam nem hordhattam. Kiköltöztünk külföldre és mivel én utálom az ékszereket, így nem is vettem fel újra. 4 éve élünk kint lassan és 2 napja eszébe jutott a drágalátos nejemnek, hogy milyen jó ötlet lenne hordanom ismét. Én hiába ellenkeztem(nem rövid ideig) ő egyszerűen rám erőszakolta. Még utánna is nyígtam, hogy muszály ezt? Ő Meg csak mosolygott és élvezte a helyzetet. Aztán abbahagytam, hisz nem vagyok kisgyerek de a tüske bennem maradt. És tudjátok miért? Mert nem is kérdezte meg, hogy mit gondolok róla, vagy kért meg rá, NEM. Csak rámerőszakolta. A vicc az egészben hogy azóta nem nagyon beszélünk, haragban vagyunk részemről, ő ezt be is látta nemsokkal a vita után és megpróbált elnézést kérni, de én másképp döntöttem: Viselem, mert ez valóban az egybetartozásunk jelképe és ezzel én is egyet értek, csak azzal nem tudok ahogyan véghezvitte ezt. Ebben az esetben a cél NEM szentesítette az eszközt. Szerintem. És én a mai napig hordom, annak ellenére, hogy nagyon-de nagyon zavar az a tudat, hogy ez nem az én döntésem volt, mégis megtettem mert szeretem. Ennek fényében, még mindig igazat ad neki aki eddig ezt tette? Kíváncsian várom a válaszokat... Az eddigieket akik pedig mellettem álltak, azzal, hogy nem ettől lesz boldog egy házassággal érveltek: nagyon köszönöm én is így gondolom, és kérlek benneteket kérdezzétek már meg a hölgyet, hogy atz utóbbi egy évben mennyire boldog házasságban éltünk, és most mióta hordom a "béklyót" (3-4 napja), azóta mennyivel boldogabb Ő?

Köszönöm a figyelmet

FÉRJ:

Ne haragudjatok az kimaradt az előző hozzászólásomból amit a feleségem említett érvként: Ő hordja az én nevem. Soha nem kértem, hogy vegye fel, felőlem most is visszaváltoztathatja, ezzel nem lesz jobban az enyém. Nekem mindegy, hogy melyik nevet hordja.

Férj.

Neharagudj de hogy lehet egy felnőtt férfira ráerőszakolni egy gyűrűt?

Lehet egy kicsit túlreagálod, főleg ha ezt minden egyes alkalommal szóvá is teszed neki.

Mi sem hordjuk itthon, csak ha elmegyünk valahova, legyen ez akár egy bevásárlás stb...

Szerintem nem érdemes belelátni bármit abba, hogy miért nem hordja.

Vannak egyes munkahelyek, ahol nem is lehet ékszert viselni.

Elhiszem, hogy rosszul esik, de ne hidd, hogy azért teszi, mert nem szeret.

az a baj a mai világban, hogy az emberek sokkal többet foglalkoznak a tárgyakkal mint a valódi érzelmekkel, igazán fontos, pénzért meg nem vásárolható dolgokkal.

nagyapám cukrász volt, életemben nem láttam rajta a jegygyűrűjét. de ahogy szerette a nagymamámat arról mindenki példát vehetne.