Honnan tudom biztosra, hogy a férjem az én igazi társam?

Sokat szoktam ezen gondolkodni, főleg mióta ennyire magányosnak érzem magam… pedig nem kellene, nem tudom honnan ered, mert igazából amennyit tudunk együtt vagyunk, bár ritkábban, hiszen van két kicsi gyerek plusz sok probléma.

8 éve vagyunk együtt,5 éve házasok. Többnyire nagyon szerelmesek voltunk, vagyis legalábbis én, róla nem tudom. Annak tűnt, de én vagyok az első neki, szóval igazából nincs viszonyítási alap.

Szűz volt még 23 évesen, ez elég sok nő, akivel ismerkedett cikinek találta, én pedig nem, szóval gondolom így jöttem én. Fogalmam sincs, hogy csak azért van velem, mert én ezt elfogadtam és egyébként meg semmi extra nincs bennem. Egyik haverja akkoriban kérdezte, hogy milyen vagyok neki, a válasza annyi volt csak: nagyon normális.

Mondogatja, hogy szeret, igazából odateszi magát mindenhol, de nagyon rideg, érzelmileg nem igazán tudom elérni. Sosem panaszkodik, sosem mesél el rossz élményeket, nem oszt meg velem semmit, mi érinti rosszul stb. csak száraz tényeket…

De úgy érzem jobbat mégsem találnék, mégis magányos vagyok, iszonyatosan éhezek a szerelemre,szenvedélyre, lelkizésre, romantikára stb. Szóval valami hiányzik, amit próbálunk pótolni majd közösen eltöltött hétvégével, de attól tartok az sem fog segíteni…

Olyan szinten vagyok,hogy kb. bárkibe bele tudnék szeretni, aki megadná nekem ezt a hiányt.Sajnos van is egy srác, akin többet gondolkozom, mint kellene, nem tudom miért, talán átléptem fejben egy szintet vele kapcsolatban….de nagyon tabu, hiszen neki is családja, meghát úgy gondolom, mivel oktató (vezetni tanulok) valószínűleg minden tanulójával ilyen, nem hinném, hogy bármiben különlegesebb lennék bárkitől neki.

Lehet vele poénkodni is, de az tetszik a legjobban, hogy mindent elmesél, amit szeret, ami vele történt vagy történik, ami bántja vagy rosszul érinti, jólesik az is, hogy ilyenkor tudok neki véleményt mondani, segíteni szavakkal, nem épít maga köré falat, mint az én férjem teszi…

Látom, hogy amikor mondok neki valamit, eljut hozzà, nem úgy mint a férjemhez.

Mit tegyek, mi a normális ebben az esetben? Nem tudom már…

30/N