Bevállalható még egy gyerek ebben a helyzetben?

Csakhogy a gyerekre kéne gondolni, nem arra, hogy te meg a faterférjed babócázni akartok. Nem gondolsz bele, hogy csóri gyerekednek milyen szar lesz? Igen, meghalhatsz bármikor, de ha 55 évesen csinálsz gyereket, akkor konkrétan azt tervezed, hogy leszarod a gyereket, hogy nem leszel ott az esküvőjén, hogy a gyereke nem fog ismerni. Mert vagy halott leszel, vagy egy kriptaszökevény. Szegény gyerek kezdené az életét, és mehet a rokkant apucinak segíteni.

Hogy lehettek ennyire önzők...

Te tetted fel a kérsésedet, aztán hisztizel ha nem olyan választ kapsz ami neked tetszik? Akkor minek teregeted ki a magánéleted? Miért kérdezel meg másokat erről?

Felőlem szülhetsz a nagypapinak gyereket, nekem aztán mindegy. Szép dolog a szerelem, de a felelősségteljes döntés az más. Látszik, mert hírből sem ismered.

Persze lehet hogy holnap elcsap egy busz, de ez csak puszta szerencsétlenség lenne, véletlen. Szülni viszont, egy öregembernek aki élete nagyját már leélte, és alig láthatják majd a gyerekei pusztán emiatt, már a te önzésed. És nem ugyanaz, mintha meghalsz egy hirtelen balesetben, vagy gyors lefolyású betegségben. Ha már annyira szerelmes lettél pont belé, érdemes lett volna jobban átgondolni a gyerekvállalást. Tudod nem ördögtől való kettesben élvezni a közös életet, amennyi még van kettőtöknek, és nem önzésből 1-2 gyereket világra hozni csak mert babázni akartok, aztán majd nagy eséllyel fiatalon szépen traumatizálni őket az apuka korai halálával, mert ugye a kora és az esély emiatt adott, ezen nincs mit szépíteni.

De úgyis azt csinálsz amit te akarsz, és a te lelkeden fog száradni. Így a kérdés is felesleges volt. Részemről ennyi. További szép napot!

hogy lehet jo lenne egy teso a lanyunknak - jézusom... ne azért csináljatok gyereket, mert "a már meglévőnek jó lenen egy tesó".

Őszintén UTÁLTAM, hogy 9 évesen született egy tesóm, mondván "de jó lesz". Ja, remek volt...

- nem aludni

- állandóan a gyerekbőgést hallgatni

- pesztrálni őt, mert "te nagy már okos nagylány vagy"

- szünetekben vigyázni rá

- úgy érettségizni, hogy a tesóm állandóan bsztatott, mert épp olyan korban volt

Remek lesz a ti lányotoknak is. Én tízéve nem is láttam az öcsémet, de nem is érdekel, mi van vele. Anyámék ezt nagyon elszúrták, amikor "velem" példálózva vállaltak még egy gyereket. ÉN nem kértem.

Ha nem neked tetszo valaszokat kapsz, mar mindenki megkeseredett es negativ?

A koztetek levo 17 ev korkulonbseg most remekul megmutatja a helyzetet. Alapbol mar 48 volt, amikor megszuletett a lanyotok, noha te meg csak 31. A ferjed oreg mar babazni, sajnalom. Es nem veletlenul vagy te is bizonytalan.