Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kegyetlen lennék? Vagy mi a dolgom nekem ezzel?
Férjem állandóan nyavajog, állandóan negatív, szenved, semmi sem jó neki.
Azt mondja depressziós.
Hogy kevés a pénzünk, hogy a gyerek nem hallgat rá, hogy mi összeveszünk.
Sose pozitív, nem tud örülni semminek. Ez az egész már engem is frusztrál és ha előjön ezekkel már ideges vagyok és rohadtul elegem van belőle, mikor én is ugyanebben a helyzetben vagyok mint ő, mégis boldog vagyok, örülök az életnek, örülök magamnak. Nehéz időszak, de én a jó oldalát nézem mindennek.
Ő viszont nyomja rám a negativitását. És idegesít, aztán azon nyavajog hogy én milyen vagyok vele, hogy nem értem meg, hogy én letojom hogy mi baja, csak nekem ne legyen rossz.
Én meg azt érzem hogy kezdjen magával valamit, nem az én dolgom az ő érzéseit elrendezni. Semmi oka nem lenne a nyavajgásra.
Van házunk, gyerekek, pénzből úgy ahogy kijövünk, de nem éhezünk, nyaralni járunk, amit szeretnénk, ha nem is egyből, de megvesszük.
De megőrülök attól hogy rám nyomja ezt a hülye depresszióját.
válasza:Kezetfoghatnék a férjeddel. Kb. rám is illik a leírás. Én is egyre kevésbé tudok örülni a dolgoknak. A férjed is elég stresszes igaz? Én az vagyok. A gyerek születése óta meg pláne. Mindig van min izgulni (jól fejlődik? Jaj, megint beteg. Ki fog vigyázni rá? Jól neveltük?).
Nálunk is az van, hogy nem hallgat rám. A feleségem túl engedékeny vele. Úgy érzem elrontottuk a nevelést, és csak magunknak nehezítjük meg a dolgokat. De sokszor már nem is szólok dolgokért. Úgy vagyok vele, hogy leszrom. És tudod miért? Mert úgy érzem nem hallgatnak meg itthon. Nem figyel rám senki. Úgy érzem nem ismernek el, nem néz semmibe a feleségem. A gyerek születése óta nem beszélgettünk egy jót. Nincs rá alkalmunk. Az elején azt gondoltam, majd ha nagyobb lesz. De már 4 éves és még mindig ugyanaz a lemez. A szexuális életünk sem az igazi. Alkalom sincs nagyon és annak ellenére, hogy férfiak vagyunk nem megy minden gombnyomásra. Ha egy kicsit kedvesebb, figyelmesebb lenne ő is, akkor jobban kívánnám és akarnám. De így? Semmibe se nézik a véleményem itthon. Én is "panaszkodok", ahogy a te férjed. De én ezt nem gondolom panaszkodásnak, csak felhívom a figyelmet a "kritikus" dolgokra. Ha mondom pl., hogy "ezt most ki kell fizetnünk és most a fizum is kevesebb lesz a hónapban", akkor legyint, "megoldjuk valahogy". Hát ez semmiképp sem építő, vagy együttérző. Nálatok nem így megy?
Szerintem egy kis figyelemre van szüksége a férjednek és utána kezesbárány lesz. Én legalábbis ilyen lennék...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!