Miért nem bírnak az emberek egy párkapcsolatot fenntartani, ahol ők választják meg, hogy kivel szeretnének lenni, míg a nem választott családjukkal a legtöbb ember el tud lenni egy életen át?

A családommal nem élek együtt 0/24, a párjával általában több időt tölt az ember, nem együttélés esetén is. Meg eleve más kötelék a kettő, de szerintem sokat segít, hogy velük nem vagytok együtt folyton, én össze sem vesztem a szüleimmel, tesómmal komolyabban, mióta nem velük lakom, előtte azért voltak veszekedések és alig vártam sokszor fiatalon, hogy elköltözhessek már.

Meg amúgy vannak, akik nem tartják a kapcsolatot rokonokkal sem, nálunk is van a családban egy apa-fiú páros, akik évek óta egyáltalán nem beszélnek egymással, pedig valami hülyeségen vesztek össze anno.

Mert a családommal nem kell együtt élnem??????

A testvérem pl egy keresztény konzervatív srác. Nagyon szeretem, becsülöm, baromi jókat lehet vele vitatkozni, és tudjuk, hogy mindig ott vagyunk egymásnak. A párom részéről viszont a tesóm konzervativizmusának a töredékét sem viselném el.

Gondolj csak bele... A testvérem úgy éli az életét, ahogy akarja, a döntései alig befolyásolnak engem. Mindegy, hogy dönt a házasságról, gyermekvállalásról, a gyerekek neveléséről stb, mert engem nem érint közvetlenül. A párom elvei és döntései ellenben hát nagyon is érintenek, éppen ezért az esetleges nézeteltérések is nagyobb súllyal esnek latba.

5

Így van, de a világnézeti külsönbség csak egy példa volt. A szexuális prefereciák (amik aztán végképp nem érintenek a családtagjaim részéről), az anyagiakhoz való hozzáállás, a bioritmus, az idegesítő szokások, a környezetünkre való igényesség foka stb mind közrejátszhatnak egy kapcsolat szétesésekor.

És ezek azért nem öt perc vagy egy hosszabb beszélgetés alatt derülnek ki.