Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Manapság, amikor annyira gyorsan változik a világ, örök hűséget ígérni valakinek nem túlzottan bátor dolog?
Erről sok kutatás is született, hogy nagyságrendekkel több inger éri az embereket, mint régebben, amihez az agyuk keresi az alkalmazkodást. Ha belegondolunk, hogy régen max olvastak újságot, hallgattak egy héten pár óra rádiót vagy néztek egy kis tévét és annyi információt kellett befogadniuk, ma meg a neten percenként jön szembe ezrével minden.
Párkapcsolatok esetén is egyre inkább eldobhatóvá vált mindenki, bár ezt nem szép így kimondani, de valójában ez az igazság. Mondjuk az sem volt jó, hogy bennmaradtak rossz házasságokban és szenvedtek életük végéig, de lehet nem is esett annyira nehézükre, mert nem is voltak akkora elvárások, mint most. Régen a negyvenes ember már gyakorlatilag öregnek számított, aki az unokákat várta, ma meg tömegével válnak el és kezdenek új életet ebben a korban, járnak táncra, utaznak, új élményeket gyűjtenek, élvezik a fogyasztói javakat. Ilyen körülmények között nem túlzott elvárni, hogy hagyományos házasság keretei között élethosszig élni valakivel. Persze tudom, hogy az emberek jelentős része nem ütközik meg morális szempontokon, lazán elválik vagy félrelép, ha úgy adódik alkalom, de valahol mégis kérdés, hogy akkor miért házasodik meg vagy miért mutatja a látszatot a társadalom felé?
"örök hűséget ígérni valakinek nem túlzottan bátor dolog?"
DE!
Egyrészről fogyasztóként megválogathatod, hogy milyen és mennyi tartalmat fogyasztasz. Megteheted, hogy újságot olvasol és rádiót hallgatsz. A tévét egyáltalán nem kötelező bekapcsolni, sőt megvenni sem kötelező. Lehet élni rtl klub, tv2 és netflix nélkül. Azt is te döntöd el, mire és milyen gyakran használod a telefonod. Némi tudatossággal drasztikusan le tudod csökkenteni a rád zúduló szemetet.
A hűség is döntés kérdése. Az adott pillanatban eldöntöm, hogy nekem a házasságom fontosabb, vagy a pillanatnyi élvezet. Eldöntöm, hogy szeretem és tisztelem-e a házastársamat vagy nem. Igen, az merész dolog, hogy előre megígérem, hogy én mindig, minden helyzetben a házasságomat és a házastársamat fogom választani. Épp ezért kellene alaposan megfontolni a házasságkötést. Ma már szabadon eldönthetjük, hogy egyáltalán akarunk-e házasodni. Azt is magunk választjuk ki, kivel akarunk házasodni. Élni kellene ezzel a szabadsággal. Aki nem biztos a választásában, inkább ne házasodjon.
Felelőtlen, irracionális fogadalom ez. Főleg 18-22 éves emberektől (de még felette is, csak a fiataloknál tud igazán vicces lenni).
Én azt nem értem, hogy hogyan lehet ebben ténylegesen hinni. Mert aki tudja, hogy hazudik, de leszarja, az legalább racionális, de aki tényleg hisz benne az simán csak ostoba.
3-as, a fejemet teszem rá, hogy az elváltak is biztosak voltak a választásukban. Abban a pillanatban, amikor kimondták.
A gond az, hogy az emberek és főleg az érzelmek változnak. Nem lehet azt a szerelmes pillanatot kivetíteni. Az emberek általában fiatalon, szépen, gyerek nélkül házasodnak össze. Aztán, amikor jönnek a gondok, már nem is tűnik olyan jó választásnak. Mert egy csomó minden csak később derül ki. Ezért mennek tönkre a házasságok.
"Ha belegondolunk, hogy régen max olvastak újságot, hallgattak egy héten pár óra rádiót vagy néztek egy kis tévét"
És akkor is csaltak.
Ez mindig is egy kimondottan bátor döntés volt. RÉgen is, most is.
Ahogy minden létező döntés ami hosszú távra szól. Az, hogy most az emberek kb óránként többet és mást akarnak mint előbb, az így van, de nem biztos, hogy ehhez kellene alkalmazkodni..
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!