Mi a véleményetek a nyílt házasságról?

Nyilván nem a saját agyatokban kell csinálni, azt én sem bírnám

Mindig ámulva nézem ezt a fórumot…. Az én Tapasztalataim alapján konkrétan a kapcsolatok 90 %-ában van megcsalás. Amikor feljövök ide mindig azt látom hogy ők ezt nem bírnák elviselni és hogy ilyen nincs…. Akkor most én elek egy másik bolygón vagy ez a fórum?

Most is le leszek pontozva, de vállalom. Szerintem ha mindkét fél tényleges tudtával és akaratával mennek bele, az egy igen magas szintű kapcsolatról árulkodik. Őszintén megosztani mással azt, akit szeretünk, borzasztó nehéz, főleg ezt nyíltan át is beszélni és ha ez mégis működik két fél között szeretetben, az durva. Elmúlik a "birtoklási vágy", a "csak az enyém" érzése és olyan határtalan bizalom jön létre, amit nehéz megmagyarázni annak, aki ezt nem élte át, vagy abszolút nem nyitott erre.

Volt egy nyitott kapcsolatom. Kósza barátság extrákkal kapcsolatnak indult, 4 éves kapcsolat lett belőle. Szexuális értelemben brutális nyitottságban éltünk, ilyen szinten életem legjobb évei voltak. Minnnndent kipróbáltunk, amit csak akartunk és a minden alatt a legelvetemültebb dolgokat lehet érteni, amiről azt sem tudtam, hogy bennem van. Ebbe belefért az, hogy ha akartam mással voltam, ha akart, mással volt, ha akartuk, hazavittünk valaki(ke)t harmadiknak, negyediknek, stb. Nekünk ez normális volt, természetesen jött. Végül más miatt váltak el az útjaink. Azóta családom van, és neki is. A férjemmel nem tudnám elképzelni ezt az életformát, gyerekek mellett már főleg nem. Egyszerűen teljesen más a kapcsolatunk, családunk dinamikája, mint annak a a kapcsolatnak volt. Nem is vágyok rá egyáltalán. De tudom, hogy tud jó lenni. Nyilván nem úgy, hogy az egyik kényszerpályán mozog ebben.