Mennyire lehet ezeket általánosnak mondani, vagy úgymond megbocsáthatónak?

Vérmérséklettől függ, de én ezt nem tartom oknak arra, hogy rossznak gondold a kapcsolatot. Én is hoztam sajnos egy ilyen vonást magammal otthonról, viszonylag kevés helyzet van, amikor valami eltörik bennem, de akkor én is tudok nagyon cifrákat mondani. Amint kimondtam, nyilván bánom, javítani akarom, közös nevezőre akarok jutni és nem leuralni a párom, de egyszerűen verbálisan adom ki a feszültséget, ami nem a páromnak szól akkor már, hanem arról, hogy lenyugodjak. Más földhöz vág dolgokat, a falat üti vagy magát emészti, nekem itt a nagy pofám...

Nyilván nem mentegetni akarom a viselkedést, érdemes ezen dolgoznotok egy szakemberrel, de nem hiszem, hogy emiatt aggódnod kellene afelől, hogy rossz a kapcsolatotok. Amíg nem üt meg, nem csal meg, vagy a konfliktusaitok alkalmával nem járat le barátok, család, stb előtt, szerintem igenis szeret. Az ember mond kemény dolgokat idegből, a párom is szokott, pedig nyugodt ember. De a tettlegesség és az, hogy mások előtt sem kímélem a párom (ezáltal megmutatva nekik, hogy hogyan bánhatnak vele), az egy másik szint.

A viták pedig normálisak. Eleinte nekünk is több volt, most félévente egyszer egymásnak feszülünk, elmondjuk, hogy ki az idióta meg az elbaszott, aztán megegyezünk abban, hogy mindketten azok vagyunk és megoldjuk a problémát.

És egy szomorú tény: ismerek pár párt magunkon kívül, a többség fizikailag bántja egymást vagy már annyira belefáradt a rendszeres vitákba, hogy kivonul a házból egy szó nélkül és amerre épp viszi a feje...

Ez a szint sajnos egy elég általános dolog. Pedig ezt én sem tartom normálisnak.

Ha valaki az ilyen viselkedést nem tartja problémának, nem tudom, akkor mit tart annak. Mert ez sajnos az. Méghozzá nagyon nagy. Az, hogy bocsánatot kér, és szerinte minden el van rendezve, dedós szokás?

Beszéltél már erről vele? Próbáltad már változásra kérni? Mert egyértelmű, hogy ez szétszed majd téged is, meg a kapcsolatot is. Hanem bír a szájával a beszéd hevében, akkor inkább vonuljon el és fogja be. Ha csak azzal tud érvelni, hogy lelkileg megbánt, akkor szimplán egy sz€r alak. Fogja meg magát és kezdjen ezen dolgozni. Növesszen akaratot a dühét kezelni, vagy járjon ilyen tanfolyamra.

Ne hidd, hogy ez a normális. Párom is ilyen volt. Cagy 1 évig szenvedtem vele, de később, csakhogy együtt maradjunk, meg tudott változni. Mert meg akart. Nem atomfizika. Ha valaki fontos, ez a minimum. Azota is (+3 év) normálisan kezeljük a konfliktusokat.

Nem tudom, én nem vagyok akkora bunkó, hogy szándékosan bátsam a barátomat, és el sem tűrnék ilyesmit.

De ha nektek jó, akkor csináljátok.