Akiknél megromlott a házasság a gyerek érkezése után, hogy oldottátok meg?

Békén hagytuk egymást és inkább kerültük egymást.

Tudom ez egyenes út lehet a teljes elhidegüléshez, de akkor úgy láttuk, időt kell adni a másiknak. Kialvatlanok voltunk, mikor meg végre aludni tudtunk jött a testverfeltekenyseg.

Az első gyerekem születésétől kb 5 év telt el mire a szex normálisan visszatért az életünkbe (értsd évi egy alkalomnál többször....igen, évi egy..) ez is sokat lendítetz a dolgon. Most mar jol eljatszanak angyerekek együtt, egyre több időnk jut egymásra. Sajnos nem lesz olyan mint régen, de én ezt elfogadtam, egyelőre szeretném ha béke lenne és a jelenlegi helyzet megmaradna míg a gyerekek kirepülnek. De nem tudom hogy maradt e annyi a kapcsulatunkban hogy öreg korunkra együtt maradjunk.

Egyébként nem bántam meg a gyerekeket, még ha a házasságomba is kerül. Szeretem a férjem, a gyerekek előtt tulságosan is ragaszkodtam hozzá rá voltam telepedve. Ha nem a gyerekeken megy el a dolog, akkor azon ment volna el.

Nyilvánvalóan nem fogjátok megoldani, mert nem akarja - főleg, ha ő kezdi a vitát -viszont legalább két gyerek életét is tönkreteszitek.

Egyébként sok házasság valóban gyerek után megy tönkre, mert onnantól kezdve csak a kölyöknek van alárendelve minden. Nincs kettesben töltött idő, közös élmény - a szros pelenkák cseréje nem az -, ami kinyírja a kapcsolatot.

Plusz az sem segít, hogy a nők zöme szülés után tök beszűkül, és másról sem képes beszélni szerencsétlen pasival, minthogy mekkorát fingott/böfögött a gyerek. Marha épületes társalgás. :(