Házasságban élő férfiaktól kérdezem, Ti hogyan reagálnátok, ha a feleségeteknek több hónapja elveszett a munkája a kialakult helyzet miatt?

nállam volt hasonló szitu.

Elmondta a férjemnek mit gondolok és h nem szép és szerintem nincs olyan h te és én pénzem.

Az elején felesbe ment minden , most ideadja a kártyáját is bármikor ha szukségem van rá.

Igaz kismama vagyok már korábban kezdett rendezödni a helyzet is.

Beszélj vele majd ird meg nekunk mit mondott.És hogy reagált

Férjnél vagy, de nem a férjed lenne az első akihez fordulnál, ha anyagilag megszorulsz?

Ez csak nekem hangzik furcsán?

Ha jól tudom, a házasság után szerzett vagyon közös. Tehát papíron lehet én pénzem, te pénzed, de jogilag nem.

És mielőtt valaki nekem ugrana, hogy le akarnám húzni a férjet, nekem az az alap, hogy ha valakihez hozzámegyek, akkor bízok benne annyira, hogy közösen osztjuk be a pénzt: néha neki van több, néha nekem, de végülis mindegy, mert a cél közös. Egy asztalnál eszünk, egy kádban tisztálkodunk, max a hobbijaimra nem költenék, de el nem tudom képzelni, hogy be megy a párod a pékségbe és csak fél kenyeret vesz meg magának, vagy drogériából csak neki kell dezodor, te meg mivel munkanélküli vagy, lehetsz büdös is.

Szerintem itt sokkal nagyobb gondok vannak, mint az, hogy te 4 hónapja nem találsz munkát.

Ami még eszembe jutott: nem lehet, hogy úgy érzi, hogy nem keresel elég intenzíven új állást?

A lényeg, hogy ameddig nem beszéltetek át mindent, addig bele ne ugorjatok a gyerekcsinálásba! Nincs értelme!

Kérlek ne maradj mellette! Nagyon meg fogod bánni

Normális embereknél, - nemtől függetlenül, - nem is merülne fel, hogy felkarolja a másikat egy ilyen szituációban. Ahol megjelenik az önzés, rivalizáció, más elfolytott dolgok azt a kapcsolatot hagyni kell a csába. Gyerekkel meg még jobban ki lennél neki szolgáltatva.

#bajban ismerszik meg a barát, #adj hatalmat az embernek, meglátod ki ő

Stb.

Egy normális társ ilyen helyzetben támogatja a párját.

Mi voltunk ilyen helyzetben, mindkét oldalról.

Az első hullám idején a férjemet kirúgták, engem fizetés nêlküli szabadságra küldtek. Ő talált alkalmi fizikai munkát 2 hét alatt, mellette kaphatta a munkanélküli segélyt is. Ebből szűkösen kijöttünk. Én nem találtam melót, de egy rossz szót sem szólt, mondta hogy inkább ne erőltessem, majd úgyis visszamehetek ha oldják a korlátozásokat. Itthon voltam, intéztem a kutyát, házimunkát, főztem, kertet rendezgettem, etettem az állatokat stb. Mikor " Vége lett, visszamentem dolgozni, ő pedig új helyen kezdett, az ideiglenes helyen felmondott, mert csak a munkanélküli segély idejére tudott volna ott maradni.

4 hónapig nyugi volt, aztán most megint bezárás, lezárás, korlátozások.

Annyi a különbség, hogy csökkentett fizuval egyenlőre tud dolgozni heti 2-3 napot, most én is kapok egy kis pénzt ( havi 30 ezret) és legalább van tb-m is. Így is szűkösen kijövünk anyagilag, de félretenni pl semmit nem tudunk, se venni bármi egyebet, pl szórakozásra egyáltalán nem futja, csak a kaja, egyéb dolgok ( sampon, tusfürdö stb)+ a számlák.

Mi mindig számíthatunk egymásra, ilyen helyzetekben is. Még régebben volt olyan is, hogy ő elvesztette a munkáját, addig én dolgoztam amíg nem talált újat és ennyi.

én azt mondom: vagy közös pénz,vagyon vagy válás. Nincs középút.

Nekem pénz neked pénz ebbők csak a baj lesz.