Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kezd minden tönkre menni és úgy érzem nem tudom helyrehozni. Hogy tudnánk újra kicsit egymásra találni? (hosszú lett bocsi)
A kapcsolatunk nagyon jól indult, tényleg össze illő páros voltunk. Én egy életvidám mosolygós nő, ő egy határozott jóképű férfi, azonos életcélok, jellem. Elhatároztuk összeköltözünk x év után, de a család addig győzködte a párom, hogy menjünk a nagyi régi házába( ami közvetlenül szomszédos anyósoméknál) belementunk. Akkor még minden jó volt köztünk.
Utána kezdődtek a "gondok", mindenbe beleszóltak, okítottak. Lenyeltem, mert még nem volt olyan fokú. (gondoltam ez még általános mindenhol) Szerettünk volna babát, lett is, ami családi felfordulást okozott mert így a párom hivatalosan is felnőtt lett. Ekkor döbbentem rá milyen fokú gondok vannak a családjában. El akarták kb vetetni, meg úgy kezeltek mintha nem lennék terhes, titkolták stb. Majd utána meg dicsekedtek vele amikor rájöttek h mások szerint milyen jó h bővül a család. A párom felé próbáltam sugallni ez az a pont, hogy költözzünk el, mondtam hogy nem azonnal de ha a pici 1-1,5 éves lesz. Vita lett minden nap, hogy még ide se jöttünk de már mennék. Hálátlan vagyok, sokszor kritizált, mivel ő két tűz között volt, sokszor ez rajtam csapódott le. Végül ez lecsengett.
Összeházasodtunk de utána sem lett más, kiderult a családja folyamatosan áskálódott ellenem. Pletykákat terjesztettek mindenkinek, a szemembe meg mosolyogtak. A pici születése után se változtak a dolgok, megjatszották magukat sajnos.
A párom a nyáron teljesen elhatározta hogy költözünk már én nézegettem házat is minden. Mondtam hogy gondolkozzunk el h vállaljunk e még egy gyereket és költözzünk. Milyen hitelt vagy állami támogatást vegyünk fel. Mondta h legyen intézzük nézegessem.. Terhes lettem újra de addig tömték a párom fejét hogy mint aki teljesen elfelejtette mennyi rosszat műveltek velünk és most sajnos folyamatosan veszekszunk a költözésen. Mert ő nem akar már innen elmenni. A szülei megfűzték hogy a házat amiben lakunk azt újítsuk fel mert páromnak odaadják. Hozzá teszem a közös pénzbe az enyém is rendesen benne van.
Anyagilag nem állunk rosszul kb 25-28 milliónk lenne ház /lakás célra (vidéken).
Ezt tetézi az, hogy a férjem kötekedő lett, csúnyán beszél velem. Sokszor érzem azt a stílust, amit az anyjaek ütnek meg velem szemben, vagy ahogy rólam a hátam mögött nyilatkoznak.
Normalis, családszerető nő vagyok, főzök ellátom a háztartást, a gyereket is szépen nevelem. És bármit teszek már nem jó, ha szólok vmi miatt azért ordítja le a fejem, ha nem akkor meg azért, a családja ugyanilyen.
A szex így ritkábban van, de már egyikünk sem közeledik. Sok a sérelem és a seb. Én viszont szeretem őt, mert jó ember. De a család befolyásolja nagyon. Minden ünnep közös, mindig beállítanak szó nélkül naponta többször is. Sőt vannak közös programok ha akarom ha nem. Mi a férjemmel és a gyerekkel ha elmegyunk meg vannak sértődve, hogy ők kimaradnak. Nincs magánélet, anyós napjában többször át jön csak úgy, mert otthon van és ráér.
Hogy tudnék/tudnánk ebből kimászni és helyrehozni a dolgokat?
Félek hogy teljesen tönkre megy a házasságunk. Mit tehetnék?
Lehet, hogy furcsállod, de én azzal kezdenék, hogy a szexet ismét napi szintre hoznám. A férfiaknak szüksége van rá az intimitáshoz. Neked meg kell az intimitás, hogy elmondhassad a problémáidat megfelelő keretek között.
Nagyon rossz az, amikor az anyóssal nem jön ki az egyik fél. A családomban is van egy ilyen eset, ott a férj a felesége oldalára állt és elköltöztek.
Nektek is költözni kéne. A férjedre kell hatnod, hogy belássa, ez nem jó a családnak.
Szintén vasútas!
4 házzal laknak arébb! Az első fél év maga volt a rémálom az Elm utcában.
Nálunk ugy elmérgesedett hogy anyóspajtás lendületesen kikísértem a keítésen kívűlre elég hangosan szepen fogalmazva szavakkal!
Mondván ha már semmiből nem tanul, ez nagy sérelem lesz hogy a frissen idekoltozott meny mennyit kepzel magarol! Engem pont nem erdekel nem baratkozmi koltoztem falura! Aki meg ismeri tudja hogy egy akasztani való vén bocskor!👍
(Annyi hogy itt a ház nem az övüké)
Viszont bevált! November óta nem jött👍
Utolsó vagyok! Ha nem
Öltem volna bele pénzt én megléptem volna!😇
Hasonlóban voltam én is. Évekig kértem, hogy költözzünk. Többször volt lehetőség, konkrétan lakás is volt-ő nem költözik. A gyerekek miatt maradtam és vártam, azt hittem idővel meggondolja magát, de nem.
Aztán váratlanul meghaltak a szülei néhány év különbséggel,ott maradtunk 4en. Talán még én is azt hittem, hogy végre jó lesz. De addigra már akkora szakadék volt köztünk, hogy kb még 2 évig bírtam, aztán elváltunk.
Volt több ismerősöm hasonlóan, ahol a férj kiállt a feleség mellett és elköltöztek, ott helyrejöttek a dolgok és élnek boldogan. Ahol nem, ott elváltak
Ha újra kezdeném ilyen helyzetben, nem várnék eddig. (18 évem ment rá erre)
Beszélgessetek, ne veszekedjetek. Nem lehet úgy élni, hogy nincs magánéletetek. Ha van egy kis esze, akkor melletted és a gyerekei mellett fog kitartani, nem a szülei mellett. Nekem is van olyan ismerősöm, ahol hasonló volt a szitu. Elköltöztek és ugyan nem azonnal, de idővel anyósékkal is helyrejött a kapcsolat, jobb, mint valaha is volt. Jót tett nekik a távolság. :)
Anno nekünk is mondogatta anyósom, hogy költözzünk hozzá. De konkrétan az ő lakásába. Majd ő mos, főz ránk, mi csak dolgozzunk és éljük az életünket. Mindketten rávágtuk, hogy biztosan nem és itt el is vágtuk a történetet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!