Mit gondoltok, hogyha a feleségem azt mondta, hogy belefáradt a reménykedésbe, hogy még érezheti magát nőnek mellettem, elszálltak az illúziói és tovább nem akar így élni, akkor még menthető a házasságunk?

Nincs olyan nagy gond. Mindketten kell tegyetek az ügy érdekében. Abban a szakmában, amiben te vagy megengedheted magadnak, hogy egy-két hónapot kevesebbet dolgozz, hamarabb menj haza pl. pihenni, aludni, ugyanakkor úszni egy-egy jót hetente egy-két alkalommal, kicsit megszépiteni magadat, mint férfi. Ugyanezt beszéld meg feleségeddel is, adj neki pénzt egy kis kozmetikára, fodrászra, kondira, úszásra, stb., hogy ő is frissüljön fel. Nagyon megérik ezek a befektetések.

Érdemes pár szexi, nagyon erotikus női és férfi fehérneműket is nézni sexshop-okban vayg felnőtt játékokat, nem hiszem el, hogy ezek nem érdekelnek titeket. Egy-két havonta érdemes vidéki panzióba is menni kettesben (érdekes szexis ágyak is szoktak lenni), ahol hangosak lehettek, természetben is szeretkezni, stb. Nagyon jó, ha ilyesmiket megpróbáltok, mert azután napokig-hetekig csak ezeknek a hatásai alatt vagytok érzelmileg :). Legyetek olyanok, mint a kamaszok, megérdemlitek, mint biztos, hogy mindketten sokat dolgoztok :).

Nincs ezzel semmi baj,ha teneked a munka a fontos,akkor a nőd majd talal maganak szeretőket,vagy lelep.

Ha egyedül maradsz nem lesz ilyen gondod,szexmentes baratsagot meg igy is fent lehet vele tartani,karacsonkor meg husvetkor rairsz h szia hogy vagy,aztan le van tudva.

Teljesen magányos, besavanyodott. Én is az vagyok a házasságomban. A kifogás, dolgozik, mintha én nem. Egymillió beszélgetés után már teljesen feladtam. Annyi közted és az én párom közötti különbség, hogy ő azért megdugna... De ennyi. Lélekölő, magányossá teszi az embert. És az nem igaz, hogy a napok csak és kizárólag szürkék lehetnek, és valójában a nap végét sem várod már, mert ugyan az a szr vár másnap is 7/7(a hétvége annyiban más, hogy ott munkahelyre nem kell beutazni), a párkapcsolatnak menedéknek kell lennie, nem gyomorgörcsnek, tehernek.

Én egy időben, amit a kapcsolatunk okozott űrt vásárlással próbáltam kitölteni, az űr megmaradt a szekrényben nincs hely, és fel sem akarom venni, mert nincs kinek minek hová. Persze mellé én is gályáztam, hogy hátha ha többet teszek bele jobb lesz, nem lett, sőt.

Egymás mellett élünk, és ennyi.

A feleséged helyében 2 havi szexmentesség után én biztos nem várnék még egy hónapot, hogy hozzám nyúlj.

Egyetlen hetet adnék, hogy felkenj a falra, utána már nem kellene megkívánni.

Még is miért gondolod azt hogy beszélgetés és érintések nélkül működik egy kapcsolat?

Ez a 2 dolog a motorja az egésznek. Ha ezek nincsenek akkor számolj azzal,hogy elhagy vagy keres valakit aki figyel rá.