Ki várt hazassagig a szexszel?

Ha a szexualitás terén nem passzoltok, oda a házasság.

Istennek melyik a fontosabb? Az, hogy megnyomorítsd a saját, és leendőbelid/nem leendőbelid életét, vagy hogy boldogságban éld le azt?

A probléma gyökere, hogy a vallás egy kb. 2-3000 éves szabálykönyvből indul ki ami igencsak idejétmúlt. Bár sok szabályt pont emiatt radíroztak ki, az eredeti Bibliában van olyan rész ami megengedi a férfiaknak, hogy eladja a gyerekeit, meg van olyan rész ami szerint bikát kellene áldozni bizonyos időnként meg kivégezhetőek emberek bizonyos "bűnökért" kb. azonnal.

Tedd meg előtte, ostobaság lenne egy egész házasságot elkezdni úgy, hogy esetleg szar lesz. Válni megintcsak nemlehet a dogma miatt... És ha előtte megteszik kit fog zavarni? Istent, ha létezik tuti nem, Jézust se hiszem, hogy érdekelné, egyedül a templomban ücsörgő kétszínű vénasszonyok háborognának maximum, részben irigységből, részben, mert a szigorú apácajellemük csak ezt engedi "FERTŐ!!!"

Ha ennyire hívő vagy, akkor válás sincs, vagy rosszul tudom? Amit Isten összeköt, azt ember nem választhatja szét, vagy valami ilyesmi. Ha Istennek tetsző életét akarsz élni, az nem biztos, hogy neked is tetszeni fog.

Ha csak egy férfi lesz az életedben, akkor összehasonlítási alapod sincs, gőzöd nem lesz, hogy a szex jó vagy rossz, azt sem fogod tudni, hogy lehetne százszor jobb is. Számomra ez egy kicsit olyan, mint a nagymamám, aki az egész életét úgy élte le, hogy az a szomszédoknak meg másoknak tetsszen. Mindig az járt a fejében, hogy mit szólnak a faluban, ha... Hogy ő három percig nem volt boldog, azt észre sem vette.

Én ugyan nem vártam a házasságig, de ismerek egy párt, akik szintén vallási okokból vártak, illetve több másik párt, akik ugyan nem a házasságig vártak, de elsők és egyetlenek voltak egymásnak. Előbbi igen hamar házasságra lépett, utóbbinál meg értelemszerűen a házasság előtt már volt tapasztalata a kérdésben.

Én úgy gondolom, hogy hacsak nincs nagy anatómiai összeférhetetlenség (bármilyen irányba), akkor az egyetlen dolog, amin igazán el tud bukni a dolog, az a temperamentum és az általános igény a szexre. Ezt pedig tényleges szeretkezés nélkül is kiderítheted, akár pettinggel (az nem tiltott sehol), akár ha kicsit nyitottabb vagy, orális szexszel, beszélgetésekkel, amikkel mondhatni tényleg minden részét lefeditek a szexualitásnak, csak maga a valódi aktus marad ki. Ebből szerintem kiderül az, hogy kinek mennyire van igénye, és mennyire illetek össze vérmérséklet terén, ki mennyire szereti durván/gyengéden, kinek milyenek a vágyai, ezek ellentmondanak-e egymásnak, ilyesmi. Szerintem amikor tényleg maga az aktus rossz, az jellemzően ilyen típusú összeférhetetlenségből adódik, és ezt ezekből előre már le tudod szűrni. Maszturbálj sokat, és akkor te is megismered magad annyira, hogy akár a jövendő férjednek tudj segíteni már az ismerkedés szakaszában, illetve hogy amikor tényleg oda kerül a sor, akkor kellemes élmény legyen és ne teljesen idegen. Ha jól tudom, azt sem tiltja a vallás. Egyébiránt meg a szex fejleszthető, sok kommunikációval és gyakorlással, viszont arra mindenképp figyelj oda még a párválasztás/ismerkedés részénél, hogy a pasi is rugalmas legyen és igenis akarjon a kedvedre tenni, változtasson, ha szükség van rá, mert azzal viszont tényleg semmire sem fogsz menni, ha ő a nászéjszakán eldurran két perc alatt, majd tíz évvel később is még pontosan ugyanaz a forgatókönyv, és te meg le vagy ejtve. Úgy valóban nem lesz élvezetes a nemi életetek, de amikor ennyire nem érdekelsz valakit, akkor azt azért az élet más területén is észre lehet venni. Oda kell figyelni, mert igen, végül tényleg járhatsz úgy, hogy savanyú öregasszony leszel, akit csak gyerekcsinálás kedvéért lehet az ágyba ráncigálni, hiszen nem lel benne semmi örömet, pedig a szex egyébként egy csodálatos dolog, amit nem szabad annyiban hagyni, ha nem megy egyből.

Az én ismerőseim körében egyébként senki sem panaszkodott a rossz nemi életre, sőt, az egyik pár (akik ugyan nem vártak házasságig, de elsők egymásnak) többször hangoztatja, mennyire jól egymásra találtak a kérdésben. Szerintem itt is, mint a párkeresés bármely más aspektusában, a legfontosabb az önismeret és a párod kellő ismerete mielőtt végül összekötitek az életeteket.

Nem vagyok vallasos, sztem az hogy a papok gyermek combokat simogatnak kicsit eros. De ezt akarja az isten... Mit lehet tenni?

Szerintem ha eleg vallasos vagy mindenre ra tudod huzni ezt a lepedot. Szoval jo lesz vagy rossz tok mindegy mert ezt akarja az isten. Ha szakitoyok ez miatt akkor is ezt akarja. Ha a ferjed egy nap kiakad akkor azt. Mi ertelme az eletednek ha minden valasz az isten?