Azok az emberek, akik nem akarnak házasodni és gyereket se akarnak, miért mondják önzőnek?

Ajjj..

Ez a 24-es válasz!

Egy állatkerti állathoz hasonlítani a gyerekeket!

-Tudod mi a furcsa?

Hogy más nő is tanult,és lehet,hogy sokkal többet mint te,mégsem gyerekfóbiás!

-Tudod mi a furcsa?

Hogy a felvett,tanult iskolai tudás az egy dolog! Az élet bármikor hozhat meglepetéseket amikor lehet,hogy fizikai munkára kényszerülsz! Vigyázz ilyen nagyképű kijelentésekkel, mert a sors figyel és hallgat! Sok példát tudnék neked említeni!

Tudod mi a furcsa?

Hogy állandóan csak magaddal vagy elfoglalva és a testeddel! Óriési tévhitben élsz!!! Csinos,bombázó 40-es anyukákat látok nap mint nap,akik lehet,hogy sokkal jobban néznek mint te vagy egy 19 éves lány!(Sőt.. rengeteg olyan természetes szépségű nőt ismerek akik a fiatal lányokat kenterbe vágja szépségben és csinosságban)

És tudod még mi a furcsa?

Értelmes ember létedre,hogy tudsz ilyen "érdekes" lenni?

Neked is rengeteget kell még az élettől tanulni, és hidd el fogsz is!

Te a diákokat tanítod, téged meg az élet fog!

Tudod mi a furcsa? Hogy nem létezik sors.

Meg az is furcsa, hogy szövegértelmezési problémáid vannak. Nem vagyok gyerekfóbiás. Mások gyerekével jól kijövök és szeretem is őket. Egyszerűen csak nem akarok gyereket, mert rossz érzéssel tölt el a gondolat, hogy bevállaljak egy sajátot.

Másrészt nem érdekelnek a 40 éves bombázók. Én ismerem a saját testem, szeretem is, nem én vagyok a legszebb, de magamhoz képest biztosan jobban festek, mint egy gyerek után. Mellesleg van ötleted, hogy mivel legyek elfoglalva a számomra fontos dolgokon kívül. Ha már annyira vered a nálad, hogy színre habzik, előbb veszel rá arra, hogy óvónő legyek vagy családsegítő. Szerintem akkor pont hogy nem magammal lennék elfoglalva (és igazából most sem). De akkor sem lenne gyerekem.

Az sem érdekel, hogy más mennyit tanult és mennyivel jobb ember nálam, hogy egyszerre anya, fitneszmodell, szuperhős és 3 diplomás anélkül, hogy valaki kitartaná. Érdekes mód én nem ilyen nőket látok, hanem olyanokat, akik majdnem mindent kidobtak az ablakon a gyerekük miatt és ha ez nem lenne elég, még a gyerekük sem lett akkora szám, hogy megérje ezt a sok kínlódást. Sőt...

Magamnak tanulok, magamnak edzek, gyereket ia magamnak szülnék, de azt nem akarok.

És szerencsére mire "megtanítana az élet" engem arra, hogy hogyan legyek tenyészkanca, már nem lehet gyerekem, szóval megúszom ezt a sok hülyeséget, amit itt összehordtál.

Remélem, a saját gyereked nem fogod ezzel nyomasztani, mert akkor te is ugyanaz az intoleráns csődtömeg vagy, akit mindennek neveznék, csak nem jó szülői mintának.

Én amúgy nem értem,hol élsz te,hogy ilyen negatív példákat látsz,láttál!

Magyarul minden szülő rossz,csak kényszerből van családjuk,nem törődnek a gyerekeikkel stb.. Cssk ilyeneket lehet többségben látni?Jézusom!

Én sem azt mondtam,hogy 3,4 vagy több gyerek az ideális! De később megfogod bánni hidd el,hogy kimaradtál ebből az élményből,hogy legalább 1x átéld azt az érzést,hogy a karjaidban tartsd azt az életet ami hozzád tartozik! De tudod mit mondok..? Nekem is rengeteg bizonyítványom van,de xarok rá! Az élet nem attól lesz se nem jobb se nem szebb! Jaa.. és hiába megalkotod és megteremted magadnak az életet komfortosan, van sors!!! Nem te alakítod az életed, az élet alakít téged! És bármi megtörténhet bármikor!

Jaa.. és egy kérdés még!

Amit te képviselsz az milyen minta? :)

Úgy gondolod ez pozitív minta/hozzáállás!

Nem nekem van mentális gondom hanem neked!

Viszont,hogy meg is védjelek kicsit.. erről nem tehetsz! Nem tehetsz róla,hogy ilyen vilégnézeted van,nyílván rögzült forma is,de inkább ez öröklött!

Nem minden szülő rossz. De aki megalapozatlanul és felkészületlenül (mindegy, hogy anyagi vagy lelki értelemben) ugrik bele a gyerekvállalásba, az nagy eséllyel nem lesz jó szülő és nem lesz olyan élete a gyerekének, amilyen szánna neki ideális esetben.

Nekem semmi bajom azzal, ha valaki megalapozott döntésként arra jut, hogy gyereket vállal. Tök jó, de nem ez az emberi lét egyetlen értelme és főleg nem vesz el az ember értékéből, ha ezt (bármilyen indoknál fogva, amit megfogalmaztam és amit nem) nem akarja csinálni.

Mellesleg ha szülő lennék, másfajta élményekből maradnék ki és lehet, hogy akkor meg azokat bánnám. Én totál megértem azokat az embereket, akik olyanok, mint te, hogy haláli lelkesek a gyerekcsinálással kapcsolatban, a probléma az, hogy fordítva én is épp ilyen ítélkezés mentes megértést várnék és nem csak a magam irányába, hanem azokkal szemben is, akik nálam gyengébb jellemek és félnek bevallani, hogy nem akarnak családot, aztán mégis ott kötnek ki, ahol nem akarnak, társadalmi nyomásra. Ez nem normális dolog.

Viszont szeretnék én is kérdezni tőled.

Mi a célod azzal, hogy engem minősítesz, miközben sem neked, sem másnak nem ártok azzal, hogy elutasítok valamit, amit nem kötelességem vállalni?

Elmondod még 3 kommentben, hogy milyen rossz emver vagyok? Kinek jó ez? Nekem mindegy, de neked nem származik ebből túl sok hasznod.

Vagy meg akarsz győzni? Az meg nem fog menni.

Esetleg ezzel demonstrálod, hogy neked van értéked? Biztos van, de ettől nem több, mint egy gyermektelennek. Gyereket vállalni döntés. Ha ezt eldöntöd, csak magadnak és a párodnak tartozol elszámolással és senkit sem érdekel igazán, hogy neked ebben mi a jó és mi a rossz. Te választottad, ahogy mi is, csak mást.

Nem értem, neked miért fontos itt kardoskodni és beleavatkozni olyanok életébe, akik fordítva sosem magyaráznának bele a tiédbe, hogy hogyan neveld a gyereked és miért nem kell neked gyerek.

Figyelj!!!

Amúgy nem te vagy az első és az egyetlen aki ilyen (számomra) fura felfogású!

Sok mindent tapasztaltam már és láttam eddig hidd el! Az,hogy egyesek mit is írtak rólam..? Na már nem emlékszem..(érzelmi zsákutca?) de mindegy is,az olyannal olyan szivesen leülnék beszélgetni,hogy 10 perc után meg se tudna szólalni! Na de most ne ez legyen a téma!

Abban egyet kell,hogy értsek,hogy aki nem érett felnőtt,és nem tudja megadni főként a szeretetet,az ne is vállaljon. Sokan itt a pénzt is írták stb stb.. de egy jóval korábbi hozzászólásomban megírtam a tesómék esetét!

És olyan butaságot írsz már többször is.. Miért kéne lemondanod élményekről,hobbikról,szórakozásokról? Ne már!!! Nem kell lemondani semmiről,aki ezt mondta az egy idióta! Kis időre felváltja az addigi szórakozás helyét egy különleges érzés,ami több,jobb mint bármilyen passzió! De utána ugyanúgy lehet programokat szervezni,kirándulni mint korábban! Egyébként nem tud unalmassá válni a saját hobbid,kikapcsolódásra való hajlamod?

Eszembe jutott végre amit korábban is akartam órni...Szóval! Rengeteg emberrel találkoztam akik hasonlóan gondolkodtak és szinte szóról szóra ugyanazt írták mint te! Tényleg betűről betűre! Aztán amikor kb 48 évesek lettek tudod mit mondtak nekem?

Hülye voltam anno,és megbántam azóta a felfogásomat az életről!

Én tudod mit mondtam magamba 13 éves hülyegyerekként?

Néztem a felnőtt filmet,és eldöntöttem,hogy én soha nem tudnék és nem szeretnék orálisan egy nőt kényeztetni! Aztán ez nagyon megváltozott!!! NAGYON!!!

De nem leszek álszent.. ellenkezőleg,totál őszinte leszek! Fiatalként én sem gondolkoztam azon,hogy nekem gyerek legyen? El nem tudtam képzelni.. volt a bratyómnak a fia,vele elvoltam,úgy mint te a többi gyerekkel! Szóval eszembe se volt csalédalapítás és gyermek sokáig! Nem l reztem rá kényszert! Aztán egyszer egy boldog ártatlan arcú kisgyermek rám nevetett,kacagott piros pozsgású pofival a buszon és gagyogott valamit! Akkor eltört bennem valami. De pozitív értelemben. Fordult velem a világ percek alatt!

Elhiszem,hogy empatikus vagy másokkal szemben és humánus!

De tanulj tőlem egy dolgot...

Soha ne mondd,hogy soha!

Lehet,hogy nem holnap, az is lehet,hogy nem 3 év múlva.. de nem zárhatod ki azt a tényt,élethelyzetet,hogy benned is lesz egy olyan jó értelemben vett törés amit én is átéltem. Most így vélekedsz erről a dologról..oké.. de mi emberek azért változunk,formálódunk.. és ezáltal a döntéseink is! Ne állítsd azt,hogy az ember örökké kitart egy bizonyos felfogás,érv mellett! Olyan nem létezik!

Ha nem is teljes mértékben,de évek vagy évtizedek alatt az emberek rengeteget dolgot tapasztalnalnak,átélnek,újra értelmeznek!!! Ettől és ezért vagyunk emberek!