Akik házasságot kötnek, azok nem félnek a szakítástól? Attól, hogy bármikor szétmehetnek a párjukkal?

Nem félnek. Ha félnének, akkor nem kötnének házzaságot. A házasság nem fog megjavítani egy rossz kapcsolatot (ahogy egy közös gyerek sem).

Az életben semmi sem garantált a halálon kívül, de ha minden szaron rettegnék, akkor nem lenne értelme élnem. Nyilván vállalom a kockázatot és túl fogok lépni, ha megtörténik, de amíg nem történik meg addig nem vagyok hajlandó ilyen gondolatokkal mérgeznem magam és a kapcsolatom. Teszünk azért, hogy működjön a házasságunk, ennyit tehetünk, mást nem. Az aggódás, rettegés teljes mértékben kontraproduktív és csak ártani tud, használni nem.

Nem félek. Ok nélkül semmi nem megy tönkre. A házasságok egy része sajnos azért fut zátonyra, mert a felek a házasság megkötését követően már nem tesznek a kapcsolatért. Úgy gondolják, a házassággal el van intézve az egész. Természetesnek és alapvetőnek tekintik a másik jelenlétét és a házasságban betöltött szerepét. Viszont ahogy egy kapcsolatért, úgy a házasságért is tenni kell minden egyes nap.

Nem mehetünk szét bármikor, mert teszünk érte, hogy boldogok legyünk. Nem lehet úgy beleugrani egy házasságba, hogy majd max elválunk, ha már nem jó. Nem szabad hagyni, hogy ne legyen jó. 😊

Ha félnének,akkor nem mennének bele a házasságba.Amúgy meg nem lehet belelátni.Mi lenne,ha mindenki úgy gondolkodna,hogy nem házasodok,mert úgyis elválunk.

Akik házasságot kötnek, jó esetben ezt átgondoltan teszik meg. Biztosíték soha semmire nincs, de ha nem bízol magadban és/vagy a párodban annyira, hogy el tudd hinni, együtt tudtok maradni, akkor nincs értelme az egésznek. Egy házasság sokkal többről szól, mint a testiség, így érett ember - ha tisztában is van azzal, hogy jó eséllyel lesz még olyan, hogy valakit vonzónak talál - képes mérlegelni, hogy mit veszíthet. Persze még ezernyi dolgon megbukhat a dolog, de ez talán a leggyakoribb vagy legkézenfekvőbb ok.

A házasság nekem pont arra szerződés, hogy nem akarjuk, hogy ez megtörténjen, akkor sem, ha úgyis sok minden változik körülöttünk és még mi is. Hogy mindkét félben megvan a szándék, hogy jóban és rosszban is közösnek tekintsék az életük, és eszerint döntsenek, gondolkodjanak, és ne csak egy ideiglenes csereüzlet legyen, amíg még megéri vagy nem akad jobb.

Ez az oka, hogy miért nem házasodnék sosem. Túlságosan gyorsan vált oldalt a legtöbb ember, valakiben vakon bízni nagybetűs ostobaság.