Hiba lenne fiatalon házasodnom?

Mindig vannak karogok, ne foglalkozz veluk. Neked azt mondjak tul fiatal, a klari meg mar venlany, a joconak sose lesz felesege stb stb.

Magaddal es a paroddal torodj. Ha ugy erzed helyes dontes, tedd meg. Ne masok velemenye befolyasoljon.

Persze sugardaddy. Nagyszüleim akkor házasodtak össze, amikor papa 30, mama 20 éves volt. 46 évig voltak együtt, papa haláláig.

Szüleimnél apa 29, anya 22 éves volt amikor összejöttek. Úgy 30 éve jól megvannak.

Én nem mennek ilyen fiatalon férjhez, pont amiatt amit itt az egyik válaszoló írt, főleg hogy én meg az a menős, mászkálós, nyughatatlan, tapasztalatokra vagyó típus vagyok, ki tanulni, utazni, ismerkedni, bulizni akar elsőkörben (nem,nem lefeküdni fűvel-fával).

De mások vagyunk. Mád emberek, más élethelyzet, más preferenciák. Ha te ezt szeretnéd ne érdekeljen más mit mond. Ha TE úgy érzed készen állsz a házasságra vagy jobban mondva arra hogy lekösd magad (mert nyilván a paroddal is tudtok utazni es egyebek) akkor csináld. Nem mások élik a te életed.

"főleg hogy én meg az a menős, mászkálós, nyughatatlan, tapasztalatokra vagyó típus vagyok, ki tanulni, utazni, ismerkedni, bulizni akar elsőkörben"

Én férjnél vagyok, de én is ilyen vagyok és így is élek. Folyamatosan tanulok, rengeteget utazom, sok sok élményt, tapasztalatot gyűjtök, "bulizok" (ami nekem a rock/metál koncerteket és évi 2 fesztivált jelent), rengeteg szituációban megismerek új embereket. Semmit sem változtatott ezen a házasság, mert a megfelelő emberrel jöttem össze és vagy együtt szerezzük az új élményeket, vagy ha úgy van akkor külön, de ez sose okozott konfliktust. Ha jól választ az ember mert megvan a kellő önismerete hozzá, akkor ilyen is van :)

Kérdező, neked kell élned az életed, nem másoknak. Ha úgy érzed, hogy ezt szeretnéd, akkor ne foglalkozz a vészmadarakkal és menj a saját fejed után.

Én is fiatalon mentem férjhez, de ez soha nem akadályozott abban, hogy még "éljek". A gyerekvállalás sokkal több változást hozott az életembe, mint a házasság, azért ezt be kell látni :) Férjnél lenni a gyakorlatban semmivel sem különb, mint együtt élni valakivel, és azért az együtt élős kapcsolatokra valahogy sosem merül fel, hogy még túl korai és ki kell élnie magát előbb az embernek. Ha nem fűvel-fával akar lefeküdni, akkor tényleg mellékes, hogy mindezt egyedülállóként, szexkapcsolatban vagy házasként teszi meg, a végeredmény ugyanaz lesz. Nekem az ég egy adta világon semmiről sem kellett lemondanom, amikor férjhez mentem, szóval ebből kiindulva aki azt mondja, hogy "még élj egy kicsit" az igazából vagy arra gondol, hogy nem szexeltél elég ismeretlennel eddig, vagy valamiért eszébe se jut, hogy a pároddal együtt is lehet élményeket szerezni.

Persze, nekem is mondogatták, hogy túl fiatal vagyok, a szüleim annyira nem is örültek neki (amúgy nem is értem, 24 évesen mentem férjhez, azért az ANNYIRA nem fiatal), és még pár évig láttam a cinikus tekinteteket, amikor jövőbeni tervekről beszéltünk, mint akik nem hiszik el, hogy ez a házasság kitart még 10-20 évig, de ezeket tudatosan nem vettem észre és időközben a gyakorlat rájuk cáfolt, és ennél nagyobb igazságszolgáltatásra én nem is vágyom. Szerintem te is állj így hozzá, engedd el a füled mellett az ilyen megjegyzéseket, foglalkozz a pároddal és a kapcsolatotokkal, aztán majd az idő bebizonyítja kinek van igaza. Ha nagyon nem bírsz magaddal, nyugodtan meg lehet mondani a károgóknak, hogy emberek elválnak ötvenes éveikben is és húsz év házasság után is, szóval az életkor önmagában nem jelent semmit.

8.

Értem én, csak attól még hogy társadalmilag kitolódott az utóbbi pár évtizedben, attól még hirtelen nem változott meg az emberiség biológiája.

A nők még most is kb 18-25 évesen vannak a legtermékenyebb és férfiak számára legkívánatosabb korban, pont mint 50 éve vagy 5000 éve vagy 50 000 éve is.