Mit gondoltok nem korai 1,5 év után a házasság? 24n.39f.

Kedves Kérdező!

Hát így nehéz megmondani. Adj már kérlek több infót, elsősorban arról, hogy te milyen érzésekkel állsz a témához, mert így segítségre ne számíts, max iszonyat oltásokra.

A 1,5 év nekem személy szerint túl korai lenne, tuti nemet mondtam volna a leánykérésre. A srác viszont könnyen lehet, hogy már komolyra venné a szálakat, hiszen 39. Viszont látok itt egy korban megnyilvánuló szakadékot is, ami könnyen zátonyra futtathatja a kapcsolatot, mintsem házasságot szülne.

Amit fontos tisztáznod magadban és vele is:

- Ő mennyire komolyan gondolja? Akarna már gyerekeket? Hogy képzeli el 1,2,3...stb év múlva a közös életeteket?

- Te akarod-e? Akarsz-e 24 évesen elköteleződni, gyerekeket szülni, vagy még azért élnél?

Nagyon fontos (!!!!!!!!!!!), hogy ezen egy húron legyetek, mert ha te még élnél, akkor nagyon de nagyon fogod bánni, hogy "elcseszted" az életed, legkésőbb amikor épp a kisgyereket ringatod álomba otthon, egyedül, míg a kortársaid utaznak, buliznak, stb.

Le kell mindenképp ülnöd vele és ezeket végigrágni. Ha nagyon nem tudtok közös nevezőre jutni, akkor nemhogy házasság nem lesz, de kapcsolat sem, legalább is nem hosszú távon.

Feltétlenül hallgass #11-re. Önmagában a másfél év elég lehet, a korkülönbség sem feltétlenül baj, de bizonyos dolgokat tisztázni kell.

Nálunk ugyan második házasság volt, de én 37 voltam, a felségem 23 - mégis azóta is boldogan élünk, négy közös gyerekkel. Viszont ez az egész nem működhetett volna, ha az alapvető feltételek nem teljesültek volna, és ezeket mi is megbeszéltük, mielőtt belevágtunk a dologba.

Mi ilyenekre alapoztuk a közös életünket:

- Közös hobbi

- Közös műveltségi/olvasottsági szint, ami segít közös témákat találni, közös programokat szervezni

- Hasonló hozzáállás a szabadidő aktív eltöltéséhez, pl. kirándulás, kempingezés (másfelől ott a bulizás - nálunk erre speciel egyikünknek sincs igénye, így ez kiesett)

- Képesség a kompromisszumokra, egymás szelíd meggyőzésére. Konkrét példa: nekem már két gyerek is túl soknak tűnt, de az asszony kitartó munkával rábeszélt a másik kettőre is :-) Ha rábeszélés helyett átver, és csak abbahagyja a fogamzásgátlást, ahogy azt egyes nők teszik, az válóok lehetett volna.

- Képesnek kell lenni megállapodni az anyagiakban. Bármennyi pénz lehet elég, de lehet borzasztó kevés is, ha az egyik fél elszórja. Mi teljesen közös kasszán vagyunk, egyikünknek sincs "saját" pénze - ha valamit szeretne valamelyikünk, akkor győzze meg a másikat, és szerezze meg a hozzájárulását. (Volt, amiért évekig könyörögtem, de tény, hogy nem valami nélkülözhetetlen dologról volt szó.)

Egyvalamit viszont ne higgy el. Igaz, a kisgyerekeket gondozni kell, és ez mindkét szülő feladata - de ez sosem jelenthet "röghöz kötést". Mi már pár hónapos gyerekkel jártunk mindenhová, kendőben vittük őket hegyet mászni, tisztába tenni bárhol lehet, és amíg szopnak, még bébiételt sem kell cipelni :-D