Mit kezdhetnénk húgommal?

Az ő esküvőjük, úgy szervezik ahogy akarják. Miért szólsz bele?

A saját esküvődet úgy szervezed meg ahogy te akarod. Vagy ha már volt az olyan volt amilyet te akartál. (ha hagytál mást beleszólni, az a te bajod) Vagy neked még nem volt, és irigy vagy? Ezért ütöd bele az orrod?

Nyilván savanyú a szőlő, mert nem a kérdező esküvője van.

Az a baj, hogy a rokonok és a barátok kérdezősködnek, hogy mi hogyan lesz. Elmondja az ember, és a barátok visszafogottak, mosolyognak, örülnek veled. A rokonok viszont feljogosítva érzik magukat, hogy MINDENbe beleszóljanak, mintha az ő esküvőjük lenne. A fiam születése előtt szembesültem ezzel a módival először, amikor mindenki kérdezgette, hogy mi lesz a neve. A családban SENKInek nem tetszett az a név, amit választottunk, mindenki talált öt jobbat, hogy aztán amikor azt mondjuk hogy azok nem tetszenek, elküldhessen minket a francba, mert "nem hallgatunk a jó szóra". Aztán az esküvő következett egy évre rá, ott ugyanez volt. Anyám megkérdezte, hogy a húgom pasijának lesz-e virágkitűzője. Mondtam, hogy nem, mert csak a vőlegénynek meg a tanúnak lesz. Mire hetekig tartó veszekedés kezdődött, hogy mi a f. szt képzelek én magamról. Mondtam, hogy történetesen azt, hogy én fizetem az esküvőt, nem ők, úgyhogy hadd döntsem már el, hogy kinek akarok virágot adni.

Ha újraszervezhetném az egészet, akkor nem mondanék semmit. Majd meglátjuk, meglepetés, nem tudjuk még. Minden kérdésre. A húgodnak is ezt kellett volna, akkor nem pattognál, hogy a te kedvedre tegyen az Ő esküvőjén.