Nem tudok túllépni azon, hogy esett az esküvőnkön az eső, van valaki ilyen helyzetben?

"Életünk legszebb napján" volt 40 fok, és a délután 4-kor kezdődő polgári szertartásra, amely a kertben lett volna el kezdett esni az eső. Behúzódtunk fedett helyre, ott tartottuk meg a polgárit, mire mentünk a templomba, szerencsére elállt az eső. Ennek 1 éve, és én nem tudom kiverni a fejemből. Amit akkor éreztem, rányomta a pecsétjét az továbbiakra aznap. Visszanézve a videót, boldogok vagyunk, de ciklikusan visszatér a gondolat, hogy mennyivel szebb lehetett volna bevonulni a helyszín kertjében az anyakönyvvezető elé. Sokszor nehezen tudok emiatt aludni is. Persze minden ismerősömnek, barátnőmnek gyönyörű idő volt aznap. Mondja a férjem, hogy nem ezen múlik egy házasság, az esküvő is jól sikerült, csak bennem folyamatosan feljön az a gondolat hogy aznap az országban csak nekünk esett szinte, másnak pedig megadatik a szép idő. El kellene engednem, de nem tudom...