Igent vagy nemet mondanál?

Igen.

Annyira nem vágyom az anyaságra.

A kérdés az, hogy valaki akar-e gyereket. Ha semmiképp sem, annak nyilván ez az ideális. Én megmondtam a férjemnek, hogy egyetlen becsúszott gyereket sem vagyok hajlandó elvetetni, úgyhogy csak akkor vegyen el feleségül, ha ez neki is rendben van így. Védekeztünk is rendesen, amikor még nem akartunk:D

Szóval az én válaszom erre a kérdésre egy nagyon határozott nem. És igazából nemcsak azért, mert nem akar gyereket, hanem hogy úgy áll hozzá, hogy ha mégis becsúszna, amiben neki is 50% része van, akkor nem hajlandó a felelősséget vállalni érte, tőlem elvárná, hogy vetessem el, és mégcsak ne is mondjam meg neki, ez nem úgy hangzik, mintha ténylegesen szeretne. Ha az életét is odaadná értem ténylegesen, akkor pont egy ilyen nehéz helyzetet nem lehetne megosztani vele?

Gondolom ez egy elméleti kérdés, de ha mégsem, érdekelne a te véleményed is, Kérdező.

Utolsóval egyetértek.

Én sem szeretnék egyébként gyereket, de ilyet, hogy "ha mégis becsúszna ő soha ne tudja meg". Én erre azt mondanám, hogy anyádat, akkor bässzál egyedül.

Ez az ember nem szeret eszméletlenül senkit,

csak saját magát!

Igazad van, Előző hozzászóló, úgy járjon el, ahogy írtad!

Nem, mégpedig ezért: Feláldozott érted sok mindent ...csajok...

Ha ez részéről áldozat, hogy nem csal meg, akkor menjen nyugodtan, ilyen pasi szimpla együttjáráshoz sem kell, nem hogy férjnek!