Ha meghívtátok/meghívjátok a munkatársakat a lakodalomra, akkor a gyerekek is jönnek?

Termeszetesen nem.Mivel nem asszonyt, kollegat, gyereket hivtatok, hanem CSAK a kollegat. Ennyi.

Irjatok ugy a meghivot, hogy xy reszere, es egyertelmu lesz.

De nekem eszem agaban sem lenne parostul - plne gyerekestul -menni egy munkatarsam eskuvojere, kiveve, ha amugy barat.

Szerintem ez attól is függ, hogy az ember merre lakik, mi a szokás. Mi itt hiába írjuk, mondjuk Pestről, hogy nem hozzák a gyerekeket, mert itt az a természetes, ha Mucsajröcsögén meg az a természetes, hogy az esküvőre meghívás a komplett családnak szól, szülők + gyerekek. A mi esküvőnkre 16 éves korig jöttek a gyerekek, egy idősebb volt, ő nem jött el, mert bulizni ment, de úgy volt, hogy őt is hozzák. Mert felénk ez a természetes. A 20 fölötti "gyerekek" jó eséllyel nem fognak menni, mert ők már inkább önálló emberek, mint a gyerekek a családban, aki mennek apával-anyával ide-oda. A tizenegynehány éveseket, kisebbeket pedig vinni fogják, ha nem viszik akkor csak azért, nem mert valamiért úgy döntenek, hogy nem akarják őket vinni, pl. inni akarnak és ne legyen ott a gyerek vagy ilyesmi. Onnantól, hogy egy családba gyerek születik ők egyben egy család, összetartoznak, és anya meg apa valahova meg van hívva, akkor nem úgy működik, hogy a Józsikát meg leteszik az ajtó előtt, hogy a vendéglátónak ne kerüljön pénzbe. Összetartoznak. Nyilván a huszonéves gyereknél, ahogy írtam más a helyzet, de fiatalabbaknál, kisebbeknél nyugodtan számolj úgy, hogy viszik őket, mert ez a normális egy családnál.

Amúgy a bébiszitteres javaslatok addig stimmelnek, hogy ha van aki vigyázzon a gyerekre, de ha nincs, akkor nem biztos hogy mondjuk 300 kilométert autózok oda meg vissza, 20 ezer forintért 2x is, hogy a gyereket le adjam a nagyanyjának, vagy fizetek valami bébiszittert, azért, hogy elmehessek egy esküvőre, ahova ismét csak be kell dobni a jópénzt, meg ugye ki is kell öltözni meg fodrászhoz menni meg anyámkínja. Akkor lehet inkább azt mondom, hogy ha a gyereket nem vihetem, akkor ne haragudjon, de nem megyek el. Azt persze már nem tenném hozzá, hogy azért nem, mert így aránytalanul nagy költségekkel járna, hogy megvacsorázzak és megtapsoljam a vőfélye mondásait az esküvőjén, de ez az igazság.

Én nem hinném, hogy a kollegáim hoznák a gyerekeiket, bár még nem kérdeztem erről Őket. Mi nagyon jó kis baráti körben dolgozunk, de nem hinném, hogy bármelyikük is hozná a gyerekét. Egy tizenéves egyrészt elvan egyedül, másrészt nem hiszem, hogy kívánkozik, egy 2-3 éves gyerek meg nyűg a lakodalomban, álmos, éhes, fáradt ezt a leglehetetlenebb időpontokban.

Ennek ellenére, aki szeretné, tőlem hozhatja majd.

Nekem 12 kollegám lesz meghívva, a párom részéről kb. 8.

"egy 2-3 éves gyerek meg nyűg a lakodalomban, álmos, éhes, fáradt ezt a leglehetetlenebb időpontokban"

Van benne igazság, de azért legtöbben hozzák őket mégis mert:

1. Nincs kire hagyni. Családtag ilyen nincs, van aki sajnos ilyen helyzetben van, mert szülei esetlge már nem élnek, vagy messze vannak, vagy idősek, betegek, más miatt alkalmatlanok egy 2-3 éves gyerek felügyeletére egész nap és éjszaka.

2. babysittert lehet lehetne szerezni, de nem általános a dolog, alig alkalmaz valaki ilyet, de egy az drága, kettő a gyerek nem biztos, hogy értékelné, hogy hirtelen egy egész napra és éjszakára valami vadidegenre hagyják ezt nem ekkor és ilyen hosszú idővel kéne kezdeni, de hát amúgy meg sose kellett olyan máskor. Főleg ha esetleg nem helyben van a lagzi. Na akkor végképp iszonyú hosszú időre kéne leparkoltatni a gyereket valahol máshol.

3. nem látja be, hogy nehéz a picivel a lakodalomban, mert otthon a napirendjét betartva mosolygós vadalma, problémamentes kicsi. Aztán 120 idegen ember között az ordító vőfély és dübörgő mulatós között fog rájönni, hogy nem erre számított

4. nem érdeklik a nehézségek mert mindig arra vágyott, hogy a 2-3 éves kicsikére tütüt vagy nyakkendőt adhasson és mindenki azt csodálja, hogy milyen szép. A világnak látni kell milyen cukorborsó a trónörökös!

5. laza anyuka és nem csinál nagy felhajtást a programokból, utazásokból úgy van vele, hogy a gyerek hozzájuk tartozik, nem pedig egy nyűg, amit valahol ott kell hagyni, hogy ne zavarjon, hanem természetes számára, hogy egy családi eseményre őt is viszi és jól meglesznek