Esküvő több millió forintért?

Èn úgy vagyok vele, hogy szívesen költök minden ilyen az "életben egyszer adatik meg" esemènyre. Pontosan ilyen példàul az esküvö vagy a nàszút. Nekünk is nem règ volt az esküvönk, nem túl nagy (85 fő), nem puccos, de gyönyörü ès izlèses. Közel 5 millio forintba került (ebböl mondjuk kb 1.2 millió volt a ruhàk meg gyürü). Mindez megspèkelve egy csodàlatos 3 hetes nàszúttal 3 millio forintèrt.

Lehet valakinek ez soknak tünik, de minket ezek az összegek nem vàgnak földhöz, minden fillèrt megért az egèsz. Egyèbkènt az esküvön kozel 3 millio visszajött, de az se lett volna baj, ha egy fillér se.

Mindenkinek màs a fontos. Nekünk fontos volt a minösèg, azèrt volt viszonylag dràga. Szerintem fontos, hogy egy esküvö azèrt reflektàlja a pàr egyèniségét, mindennapi életvitelèt. Pèldàul nekem alapvetöen is vannak dràga designer cuccaim, szóval fura lett volna, ha egy bérelt olcsó ruhàm van, nem pedig egy nekem tervezett gyönyörü darab.

Van,a hol családi elvárás a hagyományos lagzi, ez alhangon 80 főt szokott jelenteni, valamint 10-12ezer/főt és már meg is van 800-960ezer csak a kaja+hajnalig pia kombóra. A többi még efölött jön: ruha, zene, dekor, ..., ...

A többmilliós esküvők jó nagy része nem puccparádé, nem a csokiszökőkút kerül sokba (20-40ezer) és nem is a galamb röptetés (ha drága, akkor 160).

A vendégek kerülnek mindig sokba.

Nm biztos, hogy mindenkinek olyan a rokonsága, hogy nem szereti őket, hanem csak azért hívja meg őket, hogy ott legyenek. Természetesen én sem hívom meg a másod-unokatestvéreket, de unokatestvérekkel nagyszülőstül kettőnknek már több mint 50 fő, és őket szeretjük is. És az embernek vannak barátai is, személyiségfüggő, hogy az 5 fő, vagy 150, erős vagy lazább, és akinek sok barátja van, nem biztos hogy szívesen szortírozna közöttük. És egy hagyományos lagzi egy középkategóriás étteremben 100-150 fővel már simán meghaladja a millát, és még nem volt semmi extra, pl kocsibérlés, hotelszoba, stb.

Megeshet, hogy valakinek álmai esküvője egy grillparti, van akinek pedig egy elegáns vacsora pl. egy jobb 3 csillagos hotelban. Nem azért, mert képmutatás, hanem ez a vágyuk, ők úgy érzik, így a legjobb megünnepelni az ő nagy napjukat, melyből egy életben jobb esetben csak 1 darab van. Nekünk is vannak különleges vágyaink, nem hotel, nem hajó, nem flancos étterem, és nem 500 fős lagzi, másban különleges, és meg is valósítjuk. Kb. 1 millát számoltunk nem várt költségek becslését is belekalkulálva.

De az, hogy mennyit költ valaki egy esküvőre, nem törvényszerű, hogy fordítottan arányos azzal, hogy meddig maradnak együtt.

"(oké, aki megteheti költse a pénzt nyilván nem nekik szól a kérdés)" - Aki megteheti, úgy is azt mondja, hogy megteheti, tehát megteszi (kivéve, ha nem az az álmai esküvője). De ezzel kb. azonnal ki is zártad azoknak a véleményét, akiké nem egyezik a tieddel. Úgy mi értelme van a kérdésnek? Nem baj az, ha változatosak a vélemények, csak nem kell emiatt egymást utálni, se sértegetni. (És nem egyetlen "rosszul sikerült" alkalomból általánosításokat vonni le.)

Alapvetően mindenki olyan esküvőt rendez amilyet akar és megengedhet magának.

Én mindig pici, szűk körű esküvőről álmodtam szaloncukor ruha nélkül, csak kiöltözve, ahogy a férjem is. Egy egyszerű éttermi ebéddel kombinálva karácsonyi hangulatban, ahol mindenki azt rendelt magának amit akart. (15 vendéggel).

Ennyi volt kettőnknek a szűk család szűk baráti körrel együtt. A férjemnek vannak unokatestvérei, nagybátyja, nénikéje, de őket nem hívta meg mert utálja őket. Évente 2x találkozunk velük max. Minek hívta volna? Szíve joga dönteni. És a barátai közül is csak a közelebbieket hívta meg. 94 ezer volt kerekítve az esküvőnk, és nem bántuk meg. Plusz van még 2 testvére, őket sem hívta meg mert minek? Az egyiket 3 éves, a másikat 13 éves kora óta nem látta.

Illetve tőle 2 vendég nem is tudott eljönni munka/betegség miatt.

Ha lett volna 2-3 milliónk akkor se költöttünk volna többet mert sajnáltunk volna, illetve értelmetlennek tartjuk azt hogy 1 napért elverjünk ennyi pénzt. Olcsóbban is elég emlékezetes és szép nap volt:)

Plusz nem akartunk olyan emberekkel jópofizni akiket a férjem utál, én meg nem is ismertem még akkor őket.

Nekünk tényleg csak azok voltak ott az esküvőn akik közel állnak hozzánk. Az én részemről "barátok" sem voltak mert nem jöttek el. Nem volt elég rongyrázó valószínűleg nekik a mi esküvőnk....akkor rosszul esett, de azóta már átgondoltam és hát a jó oldalát nézem: annyival kevesebbe került:) nem bánjuk. Nekünk sokkal hangulatosabb volt így kicsiben.

De mondom, ha valakinek a habcsók ruha, és a nagy esküvő az álma hát költsön rá. Én csak azt tartom szánalmasnak, amikor valaki azért hív 150 embert, mert ettől minél több bevételt remél, vagy hitelt vesz fel esküvőre.

Bár megengedhetttük volna magunknak a puccos esküvőt, mégsem tettük. Azért, mert nem volt rá igényünk. Nem is fehérben esküdtem.

Olyan volt az esküvőnk, amilyet szerettünk volna, és nem olyan, ami elvárt volt.

Mindenki igénye szerint házasodjon, a lényeg az, hogy a házasulandók jól érezzék magukat.

Mi boldogok voltunk, nem volt stressz a készülődés miatt, nem voltak családi konfliktusok, szép nyugodtan, meghitten összeházasodtunk.

Ha valaki nagy lagzit akar, akkor nyilván neki az az álma, legyen olyan, csak élvezze is.

mindenkinek szíve joga. nekünk 50 fős esküvőnk volt idén nyáron, semmi pucc galambokkal, vagy csokiszökőkúttal,vagy limuzinnal,mégis majdnem 1 millió ft volt az esküvő. én egy egész életre házasodtam,és így éreztem tökéletesnek.

egy házi családi grillparti nekem nem adta volna meg a hangulatot,inkább gondolnám egy szülinapi zsúrnak mint egy esküvőnek

Ja, és a 2-500 fős seregre annyit, hogy ismerősömnek is 150-en voltak az esküvőjén, pedig ez neki csak a "szűk" családi és baráti kör.

Csak egyetemi társaságából voltunk vagy 10-en, meg 5-en testvérek, azoknak is család, szülők, rokonok, régi barátok. Ez olyan hogy vannak akik alapból népszerűek, és nem azért hívnak sok embert mert ez lenne a mániájuk.