Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátom vallásos, én nem. Neki fontos a templomi esküvő, én nem szeretnék. Van valami köztes út?
Sziasztok!
A barátom vallásos, és számára fontos lenne, hogy legyen templomi esküvőnk is. Én Istenben sem hiszek, meg sem vagyok keresztelve, távol állnak tőlem ezek a dolgok. A templom részével nem lenne bajom, viszont úgy érezném, ha bármiféle egyházat bevonnánk az esküvőnkbe (ami egy templomi esküvőnél elkerülhetetlen, gondolom), nekem hazudnom kéne, amit nyilvánvalóan nem szeretnék az esküvőmön, úgy érezném, a házasságom hazugságon alapszik. Kellemetlenül érezném magam, ha olyat kéne megfogadnom, amiben biztos vagyok, hogy nem fogom betartani (keresztény neveltetés, Krisztusra bármiféle utalás stb.).
A közös mormolás résztől pedig, elnézést, ha ezzel valakit megbántok, szó szerint ráz a hideg, ijesztőnek tartom.
Ez az ellentét a párkapcsolatunkban egyáltalán nem jön elő, és teljes mértékben tiszteletben tartom, és nincs ellenem az sem, hogyha gyermekünk lesz és ő saját akaratából a keresztény vallással szeretne ismerkedni, így tegyen. A páromnak sincs ellenére az, hogy nem vagyok vallásos, viszont az esküvőn valamelyikünknek mindenképpen engednie kéne.
Van valami köztes megoldás, amivel mindkettőnk megkaphatná azt, amire vágyik?
Remélem, nem fogalmaztam meg sértőn a mondandómat, és szeretném leszögezni, hogy nincs bajom egyik vallással sem, csak számomra túl távoli és az esküvőmön nem szeretnék tőlem idegen elemeket.
"Hát, ez a "köztes megoldás" elég furcsán hangzik. Komolyan azt akarod, hogy akármelyik pap csináljon valami esküvő light-ot, ami esküvő is, meg nem is? Nekik ez szent dolog, nem fogják csak úgy kiherélni, mert neked bizonyos részek nem tetszenek benne. "
Tudom, hogy furán hangzik, és tudom, hogy hülyeség is, csak reménykedik az ember naivan és optimistán, hogy esetleg, valahogy, talán, mégiscsak... :D
A gyereknevelés kérdésben igazad van, igazából úgy érzem, ezen még ráérünk gondolkodni. : )
"Milyen átok fog sújtani, ha megfogadod egy "nem létező sokkarú istennek" hogy "fogadom"... :)
Ha nem létezik szerinted, akkor miért nem mered "megfogadni"? :D :D :D"
Nem fog átok sújtani, és nem arról van szó, hogy bátortalan lennék, de azt hiszem, ezt már kifejtettem a kérdésemben magában is. Szeretném, ha az effajta meggyőzés helyett inkább a megoldásra terelődne a téma.
Például 20-as válaszoló, köszönöm, nem is tudtam, hogy az esetemben kihagyható egy-két rész, pedig végülis logikus. Szóval köszönöm!
Egyikőtök akarja, a másik nem.
Hogy lehet köztes megoldást találni? Csak az lehet a megoldás, hogy egyikőtök lemond a saját álláspontjáról.
22-es, például olyasmi, amit az előző válaszoló írt:
"Szerintem nyugodtan menjetek el a plébániára ahol az atya elmondja ilyenkor mi szokás hofyan módosul az eskü szövege (mert van olyan ami majd csak a párodra vonatkozik, szóval neked nem ugyanazt kell megfogadni mint a párodnak.... nálunk is elmondta a verziókat -római katolikus vallás) "
"A gyereknevelés kérdésben igazad van, igazából úgy érzem, ezen még ráérünk gondolkodni. : )"
Ne haragudj, de szerintem nagyon rosszul gondolod. Egyáltalán nem értek rá. Sőt, ez az, amit MINDENKÉPPEN meg kell beszélnetek, mielőtt összeházasodtok. Sokan váltak már el emiatt.
Szerintem egyébként ezzel az esküvő kérdése is megoldódik. Ha ő belemegy abba, hogy ne neveljétek kereszténynek a gyerekeket, akkor miért ragaszkodna az egyházi esküvőhöz? Ha pedig te mész bele abba, hogy kereszténynek neveljétek a gyerekeket, akkor miért ne vállalnád az egyházi esküvőt? Márpedig lesznek gyerekeitek, és akkor sem lesz könnyebb megvívni ezt a vitát, mint most. Miért szenveditek végig ugyanazt a konfliktust kétszer? Pontosan most van itt az ideje, hogy ezt a kérdést megválaszoljátok.
Ez megint egy tipikusan olyan "nőközpontú" esküvő, ahol a nő (amúgy teljesen logikátlanul) rákényszeríti az akaratát mindenkire!!!
A férj itt is csak maximum egy statiszta.
Nem vagy vallásos?
Nyugi, ez majd elmúlik idővel, ha jönnek a bajok, és már senki más nem tud segíteni.
Amúgy azt szokták mondani, hogy pl. egy zuhanó repülőn is rögtön mindenki vallásos lesz és buzgón elkezd imádkozni...
"Ez megint egy tipikusan olyan "nőközpontú" esküvő, ahol a nő (amúgy teljesen logikátlanul) rákényszeríti az akaratát mindenkire!!!
A férj itt is csak maximum egy statiszta. "
Ha tipikusan "nőközpontú" esküvő lenne, akkor nem kérdezgetném itt, hogy "Van valami köztes megoldás, amivel mindkettőnk megkaphatná azt, amire vágyik?" hanem csak egyszerűen közölném a párommal, hogy "bocs, haver, végig sem gondolom, hogy lehetne neked is jó, csak polgári lesz, kicsi srác, és ha a közelben templom lenne és rá látnánk, arról is levetetem a kereszteket".
Nem kérem, hogy mielőtt kommentelsz, olvasd végig az összes előtted lévő hozzászólást, de annyit megtehetnél, hogy legalább a leírást elolvasod, mielőtt sértőn ilyeneket írsz.
A kérdésben is egy - igaz, magyartalanul megfogalmazott - mondat áll, "van valami köztes út", amit akárhogy olvasok, nem tudom úgy értelmezni, hogy "hogyan beszéljem le a barátomat, hogy ne legyen fontos számára a vallása?"
Szóval kérve kérek mindenkit, hagyjuk már ezt.
Nővéreméknek is templomi esküvőjük volt. A sógorom katolikus, a nővérem nem hisz benne. A pap elfogadó volt, nem kellett nővéremnek keresztelkednie, bérmálkozni és egyebek, csupán elmentek hozzá 3szor jegyesoktatásra.
A szertartás úgy nézett ki, hogy a vallásos szertartás részen a nővérem ült, a sógorom felállt, keresztre tette a kezét, bla bla, ami ilyenkor szokás. A nővéremtől pedig annyit kérdeztek, hogy jóban rosszban stb stb lesz e a felesége.
Tehát nem kérdeztek tőle semmi olyat, amiben hazudnia kellett volna. Lényegében a polgári szertartást ismételte meg annyi különbséggel, hogy a férjének volt egy szóló műsora.
Kedves Kérdező, nincs köztes megoldás.
Itt az esketési szertartás fix szövege, amiből kitűnik, hogy a szentség - merthogy a házasságkötés az - kiszolgáltatása kötött szövegű, kötött esküvel, kötött, félreérthetetlen fogadalmakkal átszőtt, "megúszhatatlan" lényegi rész.
Jól sejted, hogy az egyház azzal a szándékkal adja össze a jegyespár tagjait, hogy Istenhitben élve, a gyermekeket elfogadva (abortusz kizárva) és őket keresztény hitben nevelve maradnak hűek egymáshoz a sírig.
Ezek a szabályok tehát elvi alapon nem lazíthatók - szerintem egyébként helyesen.
A mai világban sokan valóban díszletként tekintenek a templomra az esküvő alkalmával, de még keresztelőkor is (!), és tudván tudják, hogy nem áll szándékukban komolyan venni az ott adott szavukat.
Én tisztelendőnek tartom, hogy nem szeretnél hazudni, főleg nem nyilvánosan. Magad miatt nem.
Hívő, keresztény ember vagyok, szintén hívő párral. De ha a párod helyében lennék, nem erőltetném a dolgot. Neki is tudnia kell, hogy ha a szentség kiszolgáltatásakor valaki valótlant állít, akkor a szentség érvénytelen. Minden erőmmel azon fáradoznék tehát, hogy a közös életünkben mutatott példámmal, sok-sok imádsággal, és nyitott beszélgetésekkel közelebb hozzam hozzád is azt a hitet, ami nekem az egyetlen stabil erkölcsi alapot jelenti az életben.
Sok boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!