Szerintetek mennyiben számít a jeggyűrű ára, színe, anyaga, kinézete?

Én nem hiszem magam anyagiasnak, és a pénz nekem "nem is számít". Én is úgy vagyok vele, hogy azért szeretnék drágább gyűrűt, mert én egy életen át akarom hordani, és nem szeretném ha elkopna, megkopna...stb. Szóval számomra, ebben az értelemben fontos az ára, mert nem mindegy időtállóság szempontjából hogy egy fehér aranyról beszélünk vagy egy ezüstről.

Nekem is megtenné lánykérős gyűrűnek egy bizsu is, azt úgy is karika gyűrű követné, és abba lehetne több pénzt fektetni.

Szóval konkrétan a kérdésedre válaszolva, nekem fontos az ár a minőség miatt, és nem költeném gyűrű helyett másra az árát. Ez a jelkép fontos, és erre biztos áldoznék pénzt.

Én írtam a bizsut. Tarthatod álszent hozzáállásnak, engem nem érdekel, ahogy a rokonok véleménye SEM. Csak megélem a boldogságot, függetlenül ártól, anyagtól, sorolhatnám. Sajnálom, ha te még nem jutottál el ide, és ezt rajtam vezeted le.

Írtam, hogy valószínűleg nem is hordanám, mert nem szokott gyűrűm lenni, így fura lenne. Ezért is teljesen mindegy.

Ha ez álszent dolog, ám legyen! :)

Nem vagyunk egyformák.Nekem,illetve nekünk a férjemmel számított,hogy mivel jegyez el.

Így kaptam egy fehérarany gyűrűt,a közepén egy helyes kis gyémánttal.

Örültem neki nagyon,és őszinte leszek,ezt is vártam el.

Hát, ha érdekel egy pasi tapasztalata, leírom.

Én mindig is úgy gondoltam, hogy az eljegyzési gyűrű az általa szimbolizált dolog miatt fontos, ennél fogva akinek számít az ára, az egy gyökér. Szerencsére a párom is hasonlóan gondolta, konkrétan azt mondta, ha karikára verek neki egy rozsdás vasszöget, lehet, még többre is értékeli, mert olyan csak neki van :D.

Később, ahogy korosodtam és komolyodtam már nem volt ilyen drasztikus a véleményem, de akkor is, amikor odajutottunk, hogy eljegyzés, még mindig dilemmában voltunk. Egyrészt leesett, hogy oké, hogy a gyűrű csak egy szimbólum, de épp ez az: ne egy ennyire fontos szimbólumon spóroljunk már ekkorát. Másrészt pedig ott volt az, hogy azt a pénzt mennyivel hasznosabb dolgokra is költhetnénk, mint egy hülye ékszer.

Egyik nagyon jó cimborám akkoriban jegyezte el a párját, és akkor szembesültem vele, hogy az aranygyűrűk bizony nem olcsók :D. Én egy kicsit megilletődtem, de a nejem egyenesen lábon hordott ki egy infarktust, és közölte, hogy kéri szépen még azt a vasszöget :D. Végső soron kiegyeztünk abban, hogy épeszű keretek között, de az a lényeg, hogy mindkettőnknek tetsszen. Meghatároztuk a maximális keretet százezer forintban, és igyekszünk minél olcsóbban kihozni.

Csakhogy ekkor szembesültem magamban azzal, amire nem gondoltam. A nejem ugyanis elkezdett nemesacél gyűrűket böngészgetni, mondván ezek is milyen szépek. Megmondom őszintén, tényleg azok voltak, sőt: valahol némelyik sokkal-sokkal jobban tetszett, mint az aranygyűrűk nagy többsége. Ráadásul meg lehetett volna úszni szűk ötezer forintból az egész kérdést. Csakhogy hirtelen bevillant előttem a kép, ahogy büszkén mutogatom az unokáimnak a gyűrűnket, és eszembe jut, ahogy a farzsebből kikapok egy ötezrest, a visszajáróból meg még megiszunk egy sört is, és mindezt összekapcsoltam a frigyünket szentesítő szimbólummal. Akkor azt mondtam: leszarom, de az a gyűrű arany lesz!

A vége az lett, hogy a maximális keret közel másfélszereséért vettünk gyűrűt. Baromira húztuk a szánkat, meg nem is hoztuk el előre, de utána gondolkodtam, hogy baromira sok pénz ez, de basszus, nehogy már tíz év múlva ha ránézek, az jusson eszembe, hogy "szép ez szép ez szép ez, de az a másik milyen szép volt".

Úgyhogy nálam nagyobb spúrt ilyen téren elképzelni nem lehet, és basszus, a végén mégis 150 ezerből vettem meg a két karikagyűrűt, holott az eredeti terv egy rozsdás vasszög kikalapálása volt nagyapám vasüllőjén :).

Az anyagában az a fontos, hogy tartós legyen.Míg csak együtt jártunk volt többféle anyagból készült páros gyűrűnk, egyik se állta ki az idő próbáját.

Színre, mintázatra szerintem egyik rokonnak sincs, vagy nem kéne, hogy beleszólása legyen (hacsak nem nászajándék mondjuk az örömszülőktől, de feltételezem értelmes emberekkel ezt is meg lehet beszélni)Ti fogjátok viselni jobb esetben egy életen át.

Az ár nekünk nagyon fontos volt, arra mentünk, hogy minél olcsóbb legyen (de nem az árcédulák összehasonlításával kezdtük, hanem ha volt több helyen is ilyen kinézetű gyűrű, akkor ott vettük meg, ahol a legolcsóbb). Sose értettem a minél drágább annál jobb szemléletet.

Szerintem a karikagyűrű az pont olyan, hogy együtt illik vásárolni.

De ez csak az én véleményem..

Nem várom el, hogy eltartson, tehat nem úgy megyek a házasságba( habár mst épp e a szitu állt fenn) gondodat viselni? Valami bajod van netán?

Az egyb gondoskodásos dologokat, vagy hogy is fogalmazzak, azt nem. Agyűrűvel kell bizonyítania. Hogyan mondasz gent, ha nem tudod, hogy neked megfelel-e? Úgyhgy az olyan dolgoknak, ami neked fontos, már előbb tisztázódnia kell, teljesen mindegy, hgy az anyagi rátermettségről beszélünk, vagy másról..

Leygen olyan amitetszik, ami értékálló.. Nagymamámék, és a szüleim sem tudtak olyan aranygyűrűt venni, így vékonykát vettek, idővel le kellett scerélni, én nem szeretném, szerettük colna, ha örökre maradhat az a gyűrű, amit az esküvőn felhúztunk.

Az ár nem számított, nem az alapján választottunk.

Platinát akart a férjem, végül nem az lett, egyszerűen nem mutatott a kezünkön...

"Hát a szándék komolyságát azért erősen jelzi gyűrű anyaga és ára. "

Ez elég nagy marhaság, akkor akinek csak olcsóbbra telik annak nem is lehet komoly szándéka?