Helyén való, hogy egy fiatal pár úgy házasodik, hogy a nő még tanul, a férfi meg külföldön gürcöl hogy mindenre teljen?

Azt nem tartom ésszerűnek, hogy úgy házasodnak, hogy nem élnek együtt. Akkor minek?

Az a része engem nem zavar, hogy ki mennyivel ad bele többet, főleg ha az egyik fél még tanul, nem pedig a lábát lógatja. Ha nekik ez így megfelel...

Le fogsz pontozni kérdező: mi a férjemmel egyetemisták vagyunk, tavasszal házasodtunk össze. Együtt éltünk már egy ideje (külön a szülőktől), a felét mi gyűjtöttük össze a másik felét a szüleink adták (meg lett volna a másik fele is saját zsebből, de a szüleink ragaszkodtak hozzá, hogy maradjon még félretett pénzünk). Úgy gondoltuk, hogy nem várjuk meg az egyetem végét az esküvővel, mert mindig másra kéne gyűjteni (saját lakás/baba stb), így most tudtunk rá kiadni teljes nyugalommal. Sokan ezen is kiakadtak, mert minek még házasodni, de mi így szerettük volna.

Az általad említett párnak is így megfelel, az ő döntésük, és a nő is majd bele teszi a maga részét a családi kasszába, ha már nem tanul (sőt, lehet, hogy már most is beleteszi diákmunkával, ösztöndíjjal). Az ő dolguk.

Szerintem nincs ezzel semmi gond. Ha nekik így jó, csinálják. Sőt, továbbmegyek. Ha úgy döntenek, hogy a nő legyen háztartásbeli, mert a férje el tudja tartani, és neki is megfelel, még azzal sincs gond. Évezredek óta működő modell ez.

(Ettől függetlenül én nem így csinálom, de nem tartom problémának, ha más igen.)