Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Olyan rossz érzés. Hogy kapjam össze magam?
A párommal majdnem 6 éve vagyunk együtt (23 évesek vagyunk), olyan igazi gimi-s szerelem a miénk. Már nagyon rég szeretnénk eljegyzést, esküvőt, de még nem jöhetett össze. Lánykérés volt, közben nem találtam munkáít, így az eljegyzést halasztottuk (már egy éve...).
Nem vágyom puccparádéra, de egy kis vasorára a szűk rokonsággal, kedves barátainkkal, ruhára, zenére azért igen. Ami nem két Ft, akkor sem ha magam járok utána a dolgoknak, nem lesz 30 E- s csokrom vagy 100 E-s ruhám.
A húgom mindössze 3 éve talált magának egy srácot, nagyon jópofa, kedves. Egy év után meg is volt az eljegyzés, áprilisban meg is lesz az esküvő...300 ember, puccos zenekar, többféle menyasszonyi csokor, menő étterem, minden...a lagzi árából még három szolidabb lagzit lehetne csinálni kb annyira költséghatékonyak. Nem számít semmi.
Ne értsetek félre, maximálisan támogatom a hugomat, mellette vagyok, intézkedek, amit csak kell. Egy szóval nem említettem a "saját" bajomat, mert az ő boldogsága most a legfontosabb. Csak olyan rossz érzés...Plussz jönnek a hülye beszólások az ismerősöktől, hogy mi miért "bizonytalankodunk" 6 éve, miért nem akarunk esküdni? Esküdnénk...csak egyelőre nincs miből...két tanuval meg nem akarjuk...
Úgy tűnik egyelőre nem is lépünk előre, az anyagiak miatt. Hogy legyek túl ezen? Tudom nem a világ legnagyobb baja és ez legyen a legkevesebb...de mégis rossz ez nekem...
Hú ez nagyon rossz lehet...
A húgod vőlegényének van ennyi pénze, vagy hogy alakult ki ez a különbség?
Megértem, hogy bánt téged. A kérdésekre találj ki egy jó kis választ (pl "nem bizonytalankodunk, csak finanszíozási gondjaink volnának"), és így magabiztosabban állhatsz hozzá.
Húgod nem érzi egyébként hogy neked ez mennyire rossz?
Szerintem a két tanús esküvő is lehet szép és romantikus esetleg utána kis családi vacsi valahol...
Nekem nagy létszámú elég drága volt -még egyszer tuti nem csinálnám ezt végig, fölösleges pénzkidobás! A fele embert nem is ismertem...
Nem. Nem érzi, nem beszéltünk erről.
Kezdetben nem is tudtam "jóképet" vágni az esküvőjükhöz, aztán túltettem magam rajta és most már nincsenek fenntartásaim velük szemben.
Szerintem több M-t költöttek az esküvőre, hiszen csak a zenészek 300 E. ben vannak. A ruhája 100 E. A virágok összesen megint 100 E. És még a többireől nem beszéltünk.
A tesóm nem dolgozik még, viszont a vőegénye piszokul jól keres, így adott a lehetőség nekik...
A páromat is bántja a dolog, mármint az, hogy Ő nem tudja fedezni a miénket. Egy negyedekkorát. Én bíztatom, hogy nem gond, ne érezze rosszul magát. Közbem meg őrlődöm...
Jelenleg egy "kis családi vacsi"-ra se futja, úgy meg, hogy egy szürke hétköznap legyen a "Nagy Nap" nem akarom, egyszerűen nem...pedig tudom nem erről szól DE. nekem fontos, hogy a szüleim, a párom szülei, a szűk család (tehát unokatestvérek, szülők testvérei) ott legyenek és 1-2 igaz barátunk. Mindkét szülő felől meg van 2 és 6 testvér (ezek gyerekeivel (akik nekünk unokatestvérek)) összesen már 50 ember fele járunk, és még nem volt szó nagynénikről, távoli rokonokról (mondjuk az nem is hiányzik). De a nagyon szűk család is 50 ember kb. Az meg nem kevés pénz...
Csak 50 emberre kéne pénzem legyen, nem 300-ra :(
Szia
Lehet, hogy már késői a válasz, de szerintem már most megesküdhettek az anyakönyv-vezetőnél, és később pedig, ha lesz pénzetek, rendeztek egy lagzit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!