Apám enyhén szólva "elmebeteg". És megkeseríti a itthon tartózkodásomat. Mit csináljak?

Most hiába írnám le a helyzetet valszeg az aki így elolvassa nem fogja 100%ban átérezni hogy mit érzek.

Az a lényeg, hogy Tanulok, melózni még nem tudok hogy eltartsam magam mert még gimibe járok.

De apa olyan, és mindig is olyan volt, és lesz is, ez tuti, (mert eddig nem tudott megváltozni akkor nem is fog) hogy valami baja van teljesen mindegy mi az. ha (nevetséges példa de halál komoly) ugat a kutya akkor nem tud aludni és ha nem tud aludni nyűgös lesz mint egy kisgyerek, és beleköt mindenkibe(legfőképp belém - "Te vagy a gyerek, neked csitt van!") csak nem így szokta mondani,)

És én ezért rosszul érzem magam=mert nem én vagyok a hibás, de én vagyok a bűnbak akinek bűnhődnie kell!

És nem érdekel ha semmi köze a dologhoz!

Szóval bármi történik ami negatív azért én vagyok a hibás, és bármi ami jó(még ha én csináltam is) semmi köszönet nem jár érte...

Már vagy 4 milliószor próbáltam megbeszélni, hogy valami legyen de vele nem lehet! Tehát Ő az az ember, akivel még a leghatásosabb pszichiáter se tud szót érteni, lés beszélgetni!

Olyan hogy üvölt, végig se hallgat, üvölt, káromkodik, szid, üvölt, káromkodik"te vagy a hibás, már megint te!" káromkodik és rád vágja az ajtót..."

Próbáltam otthonról eltávolítani magam, elmenni barátokhoz, de persze alig érnek rá, próbáltam eljárni sportolni az se volt olyan jó próbáltam mindig bejárni a városba csak hogy ne legyek otthon, de azt is meguntam egyhamar.

Rokonok nem nagyin tudnak segíteni "megvan a saját bajuk..."

Anyám meg úgy van vele, hogy a férje és lehet hogy év vagyok a gyereke, de mégis a férjének ad igazat... Amivel nem értek egyet! Inkább ne adna senkinek se igazat, és ne védene senkit! Jobban esne ha nem llna ki értem az anyám, de ellenem sem lenne!

Szóval nem tudom mit csináljak... Nagyon elkeseredtem... Már azon is gondolkodtam hogy elmegyek a világvégére, kit érdekel, mi lesz ott velem meló meg kaja nélkül, csak lesz valami.

Komolyan mit csináljak? Mert idegileg elég sz*rul kezdek lenni, és még előttem az élet... :(