Mit tegyek, hogy elmúljon ez a rossz érzés?
A párommal 3 éve vagyunk együtt, mostanában tervezzük az összeköltözést, de még fél-egy évet várnunk kell addig.
Szóval a lényeg, hogy a páromnak új munkahelye lett, új ismerősök, barátok stb. Tudni kell, hogy régen rengeteget bulizott, majd mikor összejöttünk már lecsillapodott. 1-2 olyan igazi barátja volt, meg pár felszínes kapcsolat.
Szóval most, hogy bejöttek a képbe ezek az új emberek, akiket kedvel, ismét eljár bulizni, rám meg kevesebb figyelmet fordít - persze normális határok között, csak egyelőre még "nem szoktam hozzá", hogy vannak mások is a képben. :)
Nekem tulajdonképpen nem is a baráti körrel van gondom, már a bulizást is elfogadtam, mert fiatal még, nem sajnálom tőle azt a havi 1 max 2 alkalmat, mikor eljár.
Csak annyira rossz érzésem van. Minden új lány ismerősére féltékeny vagyok, és rosszul vagyok, ha meghallom, hogy ők is ott lesznek vele.
Soha nem voltam féltékeny, nem ellenőrizgettem az üzeneteit, meg semmit. Ezt mondjuk most sem teszem, mert szerencsére korábban "megtiltottam" neki, hogy elárulja a jelszavát:) Az agyam tudja, hogy nem csalhat meg, hiszen ha éppen nem dolgozik, akkor alszik, vagy velem beszélget, és nagyritkán elmegy a haverjaival. De mégis, olyan rossz érzésem van, ha rá gondolok, hogy biztos csak sajnál velem szakítani, közben meg sokkal jobban érzi magát a másik csajjal, aki kedves, mindig jókedvű, tökéletes. Pedig közben tudom, hogy a párom egyenes ember, soha nem hitegetne engem.
Sajnos mostanában voltak hullámvölgyek a kapcsolatunkban, a szakítás is felmerült, és ez nagy részben az én hibám, mert tudok elég hisztis, meg negatív lenni néha. De már összekaptam magam, és jól megvagyunk, csak ez a fura, rossz megérzésem ne lenne.
Esetleg valakinek hasonló? Mit csináljak, hogy ez elmúljon? Mert tudom, hogy ez beteges, ráadásul ugye a páromnak sem mondhatom, mert egyértelműen hülyének nézne:)
Hát én magamra ismertem az esetedben! De sajnos nincs receptem a megoldásra! 22évet éltem le ebben,folyamatos önvádban.Voltak hosszabb de inkább rövidebb idők amikor egymásra találtunk mert a haverokkal kevesebb időt töltött,de mindig jött újabb barát,barátok.Egyértelmű,hogy voltak szép dolgok is ebben a kapcsolatban,házasságban és ha vissza pörgethetném az időt sem tennék semmit másképp,de 2,5 éve úgy döntöttem,hogy a magány is jobb a társasmagánynál :(
Remélem veled nem így alakul !
válasza:Köszönöm a válaszokat:) Igazából engem nem hanyagol el a párom, sőt, ha nem akarnám nem menne, szóval nem érezteti velem, hogy fontosabbak lennének a haverok. Amennyi időt csak tudunk, együtt töltünk, és ilyenkor maximálisan rám figyel.
Egyébként ismerem a baráti körét, néha el szoktam vele menni, csak hát mondom, nagyon nem az én világom. Csak a piáról van szinte szó, engem meg ezzel ki lehetne kergetni a világból. Nem akarom a párom kedvét is lehúzni ezzel, ezért nem kísérem el olyan gyakran.
válasza:Úristen mintha magam olvasnám...
Ugyan ez a helyzetünk, csak nem új munkahely miatt, hanem barátjának új barátnőnek nem nevezhető szerzeménye lett akinek természetesen barátnője tartja minden programnál a lámpát.. Nem igazán vagyok rájuk féltékeny én se inkább ez ösztönösen jövő távolítsunk el minden nő neműt...
Megoldásra még én sem jöttem rá, csak nem mutatom ki, hogy zavar...
válasza:A problémádra az a megoldás, hogy te is egynes leszel vele: azaz mindent megbeszétek, azt is, ami most bánt. Most csak eszed a kefét, őrlődsz magadban, nem szólsz neki, aztán a mumus csak egyre nagyobbra nő...nem kéne hagyni!
Az intő jel a kapcsolatotokban, ha nagyon különböző érdeklődési körrel bíró emberek vagytok. Azt szokták mondani, hogy egy bulizós társaságszerető elég nehezen jön ki egy magánakvaló, otthonülővel.
Minden kapcsolatban az a legjobb, ha nincsenek elhallgatott és kibeszéletlen problémák. Nem kell mindig mindent a másikra zúdítani, megvan az embernek a privát szférája, gondolatai, de azért ez, amit te írtál szerintem nagyon is tartozna a párodra.
válasza:Ez csak féltékenység..
szerintem egészséges dolog
mindenkivel megesett már és meg is fog esni.
Én aztmondom hogy próbáld magad lekötni
ha tudod hogy nemtenne ilyet akkor még nemmuszály belegondolni és átszínezni a dolgokat..
Tudod mien az ember..
ha valami kellemetlen dolog történik vele az igen csak fájdalmas de ha csak belegondol az is ugyanolyan tud lenni.
hagyd hogy egy kicsit jólérezze magát..
és talán ő is ilyen toleráns lesz veled szemben a későbbiekben
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!