Nagyon elfuserált nő vagyok, amiért nem vágyom habosbabos esküvőre?

Nekem is van egy ugyanilyen barátnőm, eléggé jóban vagyunk, de ő nem hívott meg az esküvőre egész egyszerűen azért, mert utálja a nagy felhajtást, és egy barátot sem hívott el, csak a közeli családtagokat. Másrészt pénzük is alig volt rá. Képet küldött róla egyből utána (egyébként azt se fotóssal csináltatták, csak megkértek valakit). Egyáltalán nem sértődtem meg, hiszen ez róluk szól, nem rólam, én ettől még ugyanannyira szeretem. Egyébként rajta nem is volt menyasszonyi ruha, csak egy nadrágkosztüm. A haja magához képest nagyon nőiesen volt megcsinálva, szépen hullámosra, eltűzve. Mondjuk rózsaszínes csokra volt, amin meg is lepődtem, hiszen azt a színt nem szereti (bár virágban más a rózsaszín).

"ha elmagyaráznám nekik, h miért nem szeretnék ilyent az életembe, akkor meg én lennék az ünneprontó, aki degradálja az ő nagy napjukat..." Ezzel kapcsolatban azt tenném hozzá, hogy én alapvetően a kettő között vagyok, mert egyszer tök fiúsan öltözködöm, máskor meg meg vagyok őrülve a lányos dolgokért (a ribancos dolgokért nem), és ez így váltakozik nálam egyik napról a másikra. Viszont ez a barátnőm néha tud olyan bántó dolgokat mondani a nőies vágyaimra (pl. ha nekem tetszik egy szoknya vagy valami, ami rózsaszín vagy lila színű), hogy olyankor a lelkembe gázol. Emiatt azt tanácsolom, hogy ne úgy közöld velük, hogy azzal megbántod őket. Nyilván neked megvan az okod, hogy miért nem szereted a habos-babos dolgokat, meg a szoknyát, de a barátnőidnek is megvan az oka, hogy ők miért szeretik az ilyen lányos hülyeségeket (amiket én is szeretek, de tény, hogy nincs értelme). Ezt onnan tudom, hogy én a kettő keveréke vagyok, és mindig megvan az okom rá, hogy aznap éppen miért vagyok fiús vagy épp lányos. Meg lehet mondani úgy is, hogy az ne fájjon a másiknak, de ezt biztosan Te is tudod... :)