Nagyon elfuserált nő vagyok, amiért nem vágyom habosbabos esküvőre?

Nem vagy

Mindenkinek mások az igényei

A párod megérti, vagy egyetért, akkor nincs gond. Az esküvőt/lagzit jobb esetben nem a családja, barátai miatt tartja az ember.

Ezen felül nem muszáj habos-babos, sőt szoknyásnak sem lenni , ha nem akarod, de szeretnétek összejövetelt (ezt csak így zárójelben)

Én valahol szeretnék szép ruhásat (nagyon szoknyás vagyok a hétköznapokban is), de teljesen elégedett leszek, ha csak 4-en megyünk aláírni akkor is. :D

25/N

Szerelmes rockzene, fehér térdig érő koktélruha fekete szalaggal átkötve, hozzá színfekete hosszú tornacipő, és a szokásos piros hajam valami dizájnos frizurával.

Sminket csak magamnak, valami semmilyet.

A párom sötét farmerben, és sima ingben lesz.

A polgári szertartás után a tanúkkal elmegyünk vacsorázni, és ennyi volt az esküvőm.

Ha te elfuserált vagy, akkor én méginkább :D

Nem te vagy az egyetlen, de tény, hogy ritka az ilyesmi. Akik izélgetnek, hogy ez téged miért nem érdekel, azok alapvetően azért teszik, mert bennük is van egy kis bizonytalanság, hogy érdemes-e erre ennyi pénzt, időt és figyelmet áldozni. Az, hogy neked ez nem fontos, olyan nekik, mintha azt akarnád bizonygatni, hogy nekik is felesleges. Te nyilván nem ezt akarod, de ez általában így szokott lenni, más területeken is.

Nem kell elmondanod neki, hogy miért, elég, ha annyit mondasz, hogy köszönöd, de neked ez tényleg nem fontos. Azt is elmondhatod, hogy persze megérted, hogy másnak meg az, hiszen különbözőek vagyunk. Lelkesedj is! Persze nem magáért az esküvőért kell lelkesedned, de helyes, ha elmész a barátnőiddel ruhát próbálni, megdicséred, milyen jól áll nekik. Így sem lesz persze könnyű, mert így is nehéz elviselni nekik, hogy te másképp gondolkodsz, neked más a fontos - de talán segít őket rávezetni a helyes hozzáállásra.

Emiatt nem hinném, hogy elfuserált vagy:) Én se voltam oda soha a nagy esküvőkért, se az esküvőkért. Alapjáraton nem kedvelem a túl nagy felhajtást. Embere válogatja, ezzel semmi gond. A barátnőidnek meg más a véleményük e téren. Nem tom', mert nem ismerlek, de nem lehet, hogy ők azért csesztetnek ezzel ,mert azt látják rajtad, hogy ellenségesen reagálsz az ő "felhajtásukkal" kapcsolatban?

23/L

Kerüljétek a témát, és meg van oldva a dolog :)

Már csak azért is, mert a véleményed változhat, ki tudja még, mi lesz addig.

Egy ismerősöm nemrég ment férjhez. Nagyon extravagáns, punk csaj, váltig állította, hogy ő ugyan nem házasodik. Aztán valami jogi dolog miatt arra jutottak a barátjával, hogy miért ne, valami kedvezményt kapnak lakásvásárláskor, és úgyis szeretik egymást, a papír igazán nem oszt, nem szoroz.

Na amikortól megvolt az időpont, elkezdett szépen fokozatosan esküvői lázban égni. Kéttanúsnak indult az esküvő, aztán gondolta, csak vesz valami ruhát, de akkor már fehéret (végül egy empire szabású fehér nyári ruhát vett), aztán a szülők kitalálták, hogy csak elmennének, meg a testvérek, meg a mittudoménki, akkor már legyen valami csokra, akkor már csak be kéne ülni legalább egy vacsorára valahová, hogy megvendégeljék a rokonokat.

Szóval mire oda jutottak, ha nem is habos-babos, de egy egészen hagyományos esküvőt sikerült összehozniuk.

Én egyébként úgy gondolom, hogy az esküvő szuper alkalom arra, hogy tartsunk egy nagy bulit. Ezért valószínűleg sok embert meg fogok hívni: mindenkit, akivel szívesen vagyok. Annyi, hogy nem fogjuk még a szalvéta szegélyének a színét is összepárosítani a koszorúslány hajpántjával, hanem egyszerűen ahogy mindig rendezzük a házibulikat, ugyanúgy lesz ez is, átöltözöm valami piros miniruhába (alias menyecskeruha, meg mert bolondulok a piros ruhákért, és ez egy jó alkalom, hogy beszerezzek egyet), aztán mehet a tánc reggelig.

Jó, mondjuk abból a szempontból szerencsés helyzetben vagyok, hogy az ötvenes szüleim hatalmas partyarcok, amikor én már rég kidőltem, ők még mindig buliznak, szóval nem lesz családi nyomás, hogy márpedig itt menyecsketánc legyen meg éjféli töltött káposzta meg hasonlók. Ha meg megpróbálnák,akkor megérdeklődném, hogy ugyan ők hogy is házasodtak? (nyaralásból hazaérve strandruhában, aztán elvitték a két öltönyben feszengő tanút sörözni, slussz :D )

Egyáltalán nem vagy elfuserált, nekem mondjuk fontos a házasság, de nem a csinnadratta és a külsőségek miatt. Nekem ez egy belső, nagyon személyes dolog családi körben és barátok előtt tudom elképzelni.

Azért sem vagy egyedül így kérdező, mert anyukám ezelőtt 25 évvel nadrágban akart férjhez menni. :)) Aztán végül kosztümben lett, de összesen csak 20-an voltak, mondjuk pénzük sem volt sok, de nem az számított.