A lelki terrorizálás ellen mit lehet tenni?

Kezdjük ott, hogy mi eredetileg két tanús esküvőt akartunk (pont a család miatt), hogy nyugalom legyen, de erre akkora dagadó botrány kezdett lenni, hogy rávettek minket a "násznépes" esküvőre (egyébként ugyanúgy lett volna szép ruha, minden, csak násznép és lagzi nem). Jó, a családi nyugalom kedvéért rászántuk magunkat. Azonban a karácsony semmi másról nem szólt, csakhogy mi nem jó nekik. Miért nem lesz templomi (mert mindketten rühelljük az egyházat, és számunkra nem a pap az, aki "megáldhatja" a kapcsolatunkat), miért nem lesz lagzi (utálunk táncolni, így a szertartás után lesz csak egy ünnepi ebéd). Ezeket még úgy le is rázzuk magunkról, na de a vendéglistából akkora botrány lett, hogy azóta is hallgatjuk. Ugyanis mi a polgárira akarjuk hívni a rég nem látott rokonokat, barátokat (jönnek amennyien eljönnek, őket előtte megvendégeljük üdítővel és süteménnyel), és a kajálásra csak olyan 50-60 fő (ennyi a legfontosabb és szeretett családtagok, és a legszűkebb baráti kör száma) lenne hívva. Na de ezen úgy megsértődtek pl. a nagyszülők, hogy már azzal fenyegetőznek, hogyha ezt és azt a rokonok közül nem hívjuk az ebédre, el sem jönnek, mert a polgári meghívás nem is meghívás.... Az esküvőt saját pénzből finanszírozzuk, illetve apukám segít be (elváltak, neki mindegy, hogy hány főt hívunk, csak 100 fölé ne menjünk, mi pedig nem akarunk visszaélni a jóindulatával, mert messze nem terveztünk annyit), de olyan rokonokat amúgy sem akarunk etetni, akiket kiskorunkban láttunk utoljára... Ez ellen mit lehet tenni?