Jobb estét! Kérlek adjatok tanácsot hogy mit tehetnék ez ellen?

Régen mindig nevettem,poénkodtam,pedig már akkor sem volt rózsás a helyzetem.ekkor voltam középsulis.egy zenekarban énekeltem,szavaltam,imádtam az életet.közben jött a szüleim váúása,aminek a legvégén szülök nélkül maradtunk tesómmal.hát muszáj voltam suli mellet melózni hogy le tudjak érettségizni(éjszakai gyári meló).a lényeg,hogy most főállásom van,de nem a legjobb,nem érzem magam jól szellemileg gyatra a hely,mellette meg élni is alig marad időm.totál besavanyodtam.állandó rosszkedv,szorongás van bennem,ahogy az egyik legnagyobb magyar költő megfogalmazta be vagyok a Héttoronyba zárva.mit tegyek ez ellen?elmegyek bulizni vagy színházba az még okés is,de nem élvezem úgy mint régen.ennek a búskomorságnak tudom be,hogy nem sikerül értelmes férfit találnom.véleményeiteket várom.