Menyasszonyfrász - mással is volt ilyen?

Sziasztok!

Május végén lesz az esküvőm (több felbontott eljegyzés után). Ahogy közeledik a nap, úgy érzem, hogy kezdek bedilizni. Eddig még húztam-halaszthattam a dolgot mert elég fiatal voltam, de most már én is úgy érzem, hogy illene.

Soha a büdös életben nem éltem együtt senkivel, egy hétvégénél tovább nem viselek el senkit. Most is MÉG egyedül élek. 1 hónapja választottuk ki az időpontot, azóta begolyóztam, kikezdek fűvel-fával a buszon, villamoson, mindenütt, társkeresőket nézegetek, esténként bömbölök, leiszom magam, és már olyan állapotban, hogy nem is emlékszem rá másnap csak a küldött sms-ekből, híváslistáról: a volt pasijaimat zaklatom tizenévvel ezelőttről. Aztán persze telefon kikapcs, szégyellem magam, aztán eszembe jut, hogy mindennek vége.

Én nem tehetem meg azt, amit a férfiak, hogy egyedül élek magányos farkasként. Nekem MUSZÁJ megházasodnom aztán gyereket vállalni, tök mindegy hogy hova kívánom az egészet. Meg fogom tenni, beállok én is a sorba, aztán remélem a kedves társadalom befogja a bagólesőjét egy életre.

Megjegyzem a leendő férjem tök normális, régimódi udvarias ember, kedves és szeret, csak én visítófrászt kapok a gondolattól, hogy mindennek vége.

Hat hetem van hátra a SAJÁT életemből, aztán oda kell költöznöm, és feladnom a csöndet, a nyugalmat, a szabadságot. Remélem, baromira elégedett magával mindenki, inkább legyen egy ember élete elcseszett, nem olyan, mint amilyet ő szeretne, csak ne legyen különböző a többitől. Én többet nem hallgatom a magyarázást, meg a rémüldözést, hogy jajmévagyegyedül? Nem vagyok egyedül, 13 éves korom óta volt párkapcsolatom, még ha sokáig ártatlanok is. Magányos meg soha nem voltam. (Hallottak már az internetről?)

Csak szólok, hogy szálanként fogom szétdobálni az esküvői csokromat a város közepén, hogy másnak is jusson ebből a csodás érzésből! Szép napot mindenkinek! (Ui már most válóperes ügyvédet nézek, és ha elváltam, azt fogom mondani, hogy úgy megzakkantam a válástól, hogy ripityára tört a szívem, és már nem tudok többé szeretni, stb.)

Üdv: Énlegalábbbevallom!