Boldoggá tesz a házasság?

Nem, az tesz boldoggá, hogy a párom mellettem van. Nem a házassági anyakönyvi kivonat tesz boldoggá...

A jó kapcsolat tesz boldoggá. A házasság csak egy szertartás, amivel a külvilág felé üzenjük, hogy a kapcsolatunkat komolyan gondoljuk. De a boldogság nem ezen múlik, hanem azon, összeillik-e a pár, és tudnak/akarnak-e dolgozni a szép együttélésért!

valóban így van, hogy a párod tesz boldoggá, nem a házasság. Nekünk júniusban lesz az esküvőnk. Aki azt írta, hogy sokan beveszik, reméleme annak a szülei is házasok. Egyébként engem az tesz boldoggá, hogy a párom szeret annyira, hogy nem fél az elköteleződéstől. Változni nem fog semmi, hiszen akkor már 4,5 éve fogunk együtt élni. viszont az, hogy férjem van, boldoggá tesz, és főleg az, hogy Ő lesz a férjem :)

Én elég gázos és szomorú gondolkodású vagyok!!!... ezek szerint... ugyanis akárhányszor megpillantom a férjem ujján a jeggyűrűt, mindig elérzékenyülök. Olyan jó érzés, hogy örömmel felvállalja nap mint nap, hogy mi ketten összetartozunk. Mi mindketten vallásos létünkre komolyan vesszük, hogy egy életen át kitartunk egymás mellett, mindig számíthatunk egymásra, és abban is egyetértünk, hogy szükségünk van Isten áldására ahhoz, hogy könnyedén vegyük az akadályokat!!!! (5 éve vagyunk házasok, 3 csodaszép gyermekünk van)

Isten áldását nem a templomban kell kérni, ahol képmutató papok celebrálnak tisztelet annak a pár százaléknyi kivételnek hanema szívetekben! Az meg, hogy a férjed ujján levő gyűrűtől elérzékenyülsz már eleve problémás ha attól tudsz csak igazán elérzékenyülni. A másik dolog meg 5 éve vagytok házasok, ami nem nagy idő még lehet 10 év utána pokolba kívánod, de legyen rajtok áldás és béke csak mondom, hogy gondolkozz önállóan és ne vakon higgy főleg egy ilyen világban!

Mégis mi a házasság akkor? Úgy értem, mi különbözteti meg a sima élettársi kapcsolattól? Elmondom, egy papír! Úgy hívják, házassági anyakönyvi kivonat. Jogviszonyt hoz létre. EZT hívják házasságnak. És a kérdés úgy szólt, boldoggá tesz-e a házasság, nem úgy, hogy az együttélés boldoggátesz-e.

Véleményeink különbözhetnek! Nincs ezzel semmi gond. Szerintem kell, hogy bízzunk egymásban, az emberekben, különben megöljük a kapcsolatainkat. Ha valakiben már elveszítetted a bizalmadat, akkor úgy állj őhozzá, de ha valaki nem ad okot arra, hogy bizalmatlan légy vele szemben, becsüld meg! Nekem a férjem az, akibe kapaszkodok. Nem hiszem, hogy ez elítélendő lenne. És nem a papon van a hangsúly (bár akiket én ismerek, nem hallottam semmi rosszat róluk), hanem azon, Akit ők képviselnek! Ez hit kérdése. Ebbe kár belefolyni. Van aki így gondolja, van, aki nem. Egyébként a ceremónia is szép, kár lenne tagadni... Felejthetetlen! Úgy hallottam egyébként, hogy akik házasságot kötnek, ritkábban válnak, mint azok, akik "csak" együttélnek. ;)