Ti, hogy kezelnétek ezt a helyzetet?

Én amit tennék a helyedben: nem mennék többet.Megmondanám a páromnak, gondolom tudja az okát. Sz@rd le őket!

Előző voltam.

És fel a fejjel! :)

Szerintem most sokan lepontoznak, de ha a helyedben lennék, én nem mennék egy darabig hozzájuk.

Anyósom is kiveri néha nálam a biztosítékot, olyankor megmondom a férjemnek, hogy menjen nyugodtan, én most egy darabig nem megyek.

Abból indulj ki, hogy azon a tényen, hogy te magyar vagy, semmi nem fog változtatni. Minden jel arra utal, hogy tényleg ez a problémájuk. Ez a helyzet valószínűleg a részükről nem fog csak úgy megváltozni. Te pedig csak sérülsz azzal, hogy azt sugallják továbbra is, hogy téged semmibe vesznek. A férjed pontosan tudja mi a helyzet, ő is megértené szerintem.

Úgyhogy én nem mennék. Addig legalábbis biztos nem, amíg nem hallanám vissza, hogy érdeklődtek felőlem.

Azt írtad, heti 1x együtt ebédeltek/vacsoráztok. Ez nagyon megterhelő lehet érzelmileg egy ilyen közegben! Mi lenne, ha Te csak 2 hetente mennél el a pároddal? Ez valahol persze megfutamodás, de bátorságként is lehet értelmezni, hiszen ezzel felére csökkenthetnéd a rajtad levő nyomást.

Olyankor csinálhatsz valami pihentetőt, amit te szeretsz, ami feldob. A másik két alkalommal meg menj el havi szinten, és vágj jó pofát az egészhez, mint eddig.

Ha egyáltalán észreveszik a távolmaradásod, a párod megmondhatja, hogy jobbnak láttátok visszaépíteni kicsit a kapcsolattartást, mert nagyon sértő számodra az egész. Ha ettől nyíltan még bunkóbbak lesznek, akkor havi 1x menj, majd csak a nagy ünnepekkor.

A lényeg, hogy a párod őrizzen meg velük egy felszínes szülő-gyerek kapcsolatot (főleg, ha apjával együtt dolgoznak), de a Te életedből kerüljenek ki annyira, ami még elfogadható, nem teljes kapcsolatmegszakítás. Lényeg, hogy köztetek a jövendőbeliddel emiatt ne legyen konfliktus, neki ne kelljen választania, "melyik ujját harapja".

Ha lesz pici, akkor sem fognak megváltozni :(.

Amíg várandó vagy, talán kicsit foglalkoznának Veled, de amint megszületik, már csak a kicsivel törődnének. De benne van a pakliban, hogy nem fogadnák el a kicsit.

Nagyon sajnállak! Nehéz helyzetben vagy és dönteni sem könnyű. Remélem rendbe jön az életed! Kitartás!!

Kb. hasonló helyzetben vagyok, de engem azért nem kedvelnek a szülei, mert kövér vagyok. (most mit lehet tenni, a kövérekre bukik a gyerekük...)

Ha náluk vagyok, akkor nem szoktam beszélni, max. ha kérdeznek (ami ritka), amúgy teszem a dolgom, segítek, ha kell, de nem szólalok meg, nem érdekelnek, ha ők ilyenek, akkor én is. (Volt egy balhé, amiben erősen kiemelték páromnak, hogy nem tetszik nekik ez. Az exe soványabb volt, csak kicsit husisabb, én meg nagyon husis vagyok)

5,5 éve vagyunk együtt

Előző vagyok. Ird majd le légyszi hogy mi történt,kivi avgyok. Szerintem a sarkadra kell állnod,és ki kell küzdened hogy tiszeljenek.Amugy soha nem mondtál nekik semmit,eddig még a szende kislányt játszottad?

Fogadd őszinte részvétem.