Milyen menyecskeruhát tudtok nekem ajánlani?

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link] (itt jól megfigyelhető a ruhához tartozó főkötő, ami az asszonyok dísze - a lányoké a párta - )

[link] [link] [link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link] [link] [link] [link] [link]

[link] /Majláth György grófné koronázási díszruhája, 1867, Magyar Nemzeti Múzeum/

Itt egy kicsit összeszedettebben leírják a díszmagyar és a polgári ruhák kapcsolatát. (linkre katt. képek is láthatóak)

"A refomkorban a nemzeti öntudat megerősödése a viseletben is megmutatkozott. Ennek egyik jele például, hogy míg az 1830-as években Széchenyi István a férfiaknak a hosszú nadrág, a pantalló viseletét ajánlja, az 1840-es években ő maga is magyar díszviseletben látható egész alakos képén és a Magyar Tudományos Akadémián freskóján.

A XIX. század közepén újra divatba jött a magyaros jellegű viselet. A női viseletben ez a XVIII. század végére kialakult jellegzetes magyar viselet felújítása volt. A női ruha ennek megfelelően több darabból állt. A bő, húzott szoknya fölött a kor divatjának megfelelően karcsú derekat alakítanak ki, amit fűző segítségével értek el. A karcsú női alakot tovább hangsúlyozta a buggyos ingváll, a zsinórozással összefogott vállfűző. Az ingváll dúsan húzott, általában könyökig ért, de viseltek hosszú ujjú felsőrészt is, amelynek ujja könyöktől kezdve szűkült. A szoknya előtt olykor csipkéből készült kötényt viseltek.

Külön figyelmet érdemlőek a felső kabátok, amelyek néha a férfi mentékre hasonlítottak, más esetben a paraszti felsőruhaként használt jellegzetes szűr elemei jelentek meg rajtuk. A magyaros szabású férfi és női öltözetek az 1850-es évektől kezdve divatosak voltak Bécsben. A zsinóros rátétes díszítés, amely jellemzője volt a magyar viseletnek, a XIX. század utolsó két évtizedében Párizsban és Londonban is kedvelt volt.

A szabadságharc, az önkényuralom tragikus és nehéz évei a viseletben is nyomot hagytak. A szabadságharc leverése után a Bach korszak idején a magyaros jelleg kihangsúlyozása a ruhákon a passzív ellenállás egyik megnyilvánulása volt, néma tüntetés az elnyomó Habsburg uralom ellen.

Hazánkban a zsinórozott dolmányok, menték viselete a Bach korszakban büntetendő cselekedet volt. Az önkényuralom enyhülésével 1860-tól kezdődően kezdtek újból megjelenni a zsinóros férfi és női ruhadarabok. A magyar viselet hazánkban több volt egyszerű divatnál. Ekkor hazánkban a magyaros forma szinte kizárólagos volt.

A XIX. század második fele a historizmus időszaka, amelynek jellemzője a múlt felé fordulás, a régi korok művészeti stílusainak felelevenítése. A művészetek minden ágára kiterjedő törekvés természetesen a viseletek alakulását is meghatározta. Ennek jele például az 1850-60-as évek krinolinja, amely a barokk és rokokó díszruhák sziluettjét utánozta a drótabroncsos szoknyákkal. De megtaláljuk bennük a reneszánsz viselet elemeit éppúgy, mint a klasszicizmus és a biedermeier elemeinek felhasználását. A historizmus a XIX. század végén kifulladt és felváltotta az utolsó minden művészeti ágra kiterjedő stílus, a szecesszió, amely megváltoztatta a női divatot is. "

[link] (Irodalom: Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987.; F. Dózsa Katalin: A női divat változásai 1850-1895 között. Folia Historica 6. Budapest, 1978. p. 79-161.; P. Szalay Emőke rendezte kiállítás Dédanyáink világa anyagából válogatás.)

Szüreti felvonulás ma: [link] [link] [link]

Szüreti mulatság 20. század első felében: [link]

Ez egyértelműen a népviselet "fazonjának" és némileg a díszmagyar jellegek lemásolásával jött létre, de ez a falu, tájegység viseletétől független, és ezt népviseletként nem hordták, ez csak és kizárólag szüreti felvonuláson 'él', csőszlány ruhának hívjuk.

amúgy a szüretis ruha nem csak az idővel változik,hanem a településekkel.nálunk pl ilyen: [link]

és ez volt az amit mondtam,ami apu tesójának volt: [link]

Nagy vonalakban azért nagyjából ugyanaz. Tehát a mellény zsinórozással, fehér buggyos ujjú blúz, fehér szoknya, nemzetiszín szalaggal, természetesen nem ugyanolyanok.

Nálunk már évtizedek óta nem ebbe táncolnak/unk, hanem a rendes népviseletbe, a bíróné, bíró némi megkülönböztetéssel persze, ennek több oka van, egyrészt szebb a rendes viselet, másrészt meg varratni kéne az ilyen ruhákat, mert régen mindenkinek saját volt.

Pl. itt sem ebbe szüretis ruhába táncolnak, hanem a rendes helyi népviseletben: http://www.youtube.com/watch?v=uU6w1MKCUto&feature=related