Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Azt hiszem bepánikoltam. Normális ez?
Ebben csak azt nem értem, mi az, hogy "összeültek a szülők". Vagy nálatok még mindig a szülők döntik el, hogy a fiú kit vesz el, és a lány kihez emgy hozzá?
Amúgy nagyobb pánikhelyzet ne érjen az életedben...
Ha tényleg szereted,nemcsak szeretni akarod mert kéne, és nem iszik, menj hozzá.
Ha vallásos vagy, a pánik oka a templomi esküvő lehet, amit néhány évvel el kellene halasztani, mert az aztán tényleg végleges, sokan mégis, szinte divatból , a rokonok kedvéért, stb. megcsinálják, és később jönnek rá, hogy ez egyirányú utazás.
Amit az esküvőn megspóroltok, azt verjétek el a nászúton, jó esetben ui. nem lesz több.
sok boldogságot. ffi38
Ne pánikolj!Ha nem jön be a házasság,el lehet válni.Persze,Isten őrizz,hogy így legyen!
Sok boldogságot!
Furcsa némelyik hozzászólás!
CSAK eljegyzés legyen,polgári esküvő,mert a templomi végleges!
Ha két ember szereti egymást,és együtt akarják leélni az életüket,akkor összeházasodnak! Ha csak együttélnek,az bevallva vagy sem,annyit jelent,hogy nem bíznak meg feltétlenül egymásban. Ha nem megy az együttélés,akkor könnyebb szétmenni,mint egy házasságot felbontani. A házasság fenntartásáért pedig mindkét félnek folyamatosan tennie kell! Nem véletlenül szól úgy az eskü,hogy jóban,rosszban,egészségben,betegségben együtt!
Nem szabad a házasságot úgy kezdeni:ha nem sikerül elválunk,mert akkor az egyik legfontosabb dolog, a bizalom hiányzik.
Az pedig,hogy a szülők összeülnek,nem azt jelenti,hogy engedik az esküvőt. A legszerényebb esküvőt is megkell szervezni,az ebédet-vacsorát,esküvői ruhát stb.
Ha valóban szereted a párod,akkor semmi okod a pánikra. Az természetes,hogy életed nagy lépése előtt elfog a bizonytalanság. Eddig csak magaddal kellett törődnöd,ezután már egy másik emberrel is. Ne pánikolj,ha túllesztek az esküvőn,akkor csak rajtatok múlik,hogy boldogok legyetek.
o6:59
szívemből szóltál...
Kérdező egyszer én is éreztem hasonlóan magam, mikor szóba került az eljegyzés...de aztán átgondoltam logikusan, hogy nincs miért stresszelni, mert szeretem azt a férfit...
Nekem egy hónap múlva lesz az esküvőm, és néha végig fut rajtam a pánik,vagy valami olyasmi. Hogy úristen ez most tényleg megtörténik, itt nincs visszaút (nem feltétlen rossz értelemben). Azt mondják, hogy ez természetes, szóval én nem aggódom. Mert szeretem a párom ő is engem és valahol mélyen már az elejétől érzem, hogy vele akarom leélni az életemet, azt mondja ő is így érzi, és ezért én nem engedek a pánik érzésének.
Szerintem a pánikod nem tudatos, hanem az ismeretlentől való félelem okozza. Ha szeretitek egymást, ha együtt akartok lenni, akkor minden rendben. Hiába kicsi esküvő akkor is izgul az ember :)
Templomi nem lesz, mert egyikünk se vallásos, a polgári is a 10 perces verzió. A szülők azért találkoztak, mert eddig nem ismerték egymást és kérték, hogy ne a folyosón kelljen megismerkedniük a szertartás előtt.
Talán az ijesztett meg, hogy mindketten nagyon egyszerű szertartást akartunk (kb annyit, amennyi jogilag muszáj), a szülők meg elkezdtek bevadulni és vissza kellett fogni őket, hogy neeeem, nem lesz fehér ruha, neeeem, lagzi sem lesz, stb. Egyikünk se szereti a felhajtást és nekünk úgy jó, ha egyszerű, sablonoktól és "illik meghívni rokonoktól" mentes lesz az egész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!