Mi értelme van egy esküvőre kiszórni több millió forintot?

Életben nem biztos hogy lesz még egy alkalmad esküdni… aztán van akinek több is lesz…

Viszont nem kötelező a többséget követni, mert ez a ti napotok lenne.. alkalmazkodnak úgyis a vendégek.

Semmi. Felesleges rongyrázás.

Ráadásul ma már semmi súlya nincs, mert az esetek többségében úgyis pár éven belül válás a vége.

Ellene: mi van, ha 6 hónap, és válás a vége? Csak manikidobás volt;

Mellette: a felek kapcsolata valóban törvényes, nem ilyen ügyvéd-jogász-közjegyzős, fű alatt befizetem típusú.

Annyit költötök rá amennyit akartok és tudtok. Úgy csináljátok ahogy ti akarjátok; ha csak szűk baráti vagy családi körben, akár csak kettesben szeretnétek, a ti dolgotok, senkinek semmi köze hozzá.

Nagy lagzinál ha sok vendég van, akkor nyilván jóval nagyobb lesz a költség is - kaja, személyzet, helyszín, kellékek, ruhák, takarítók, fotósok és még millió eleme van. Sokak gyerekkoruktól erről a napról álmodnak, tökéletesre akarják, meseszerűre.

Igazából bármire lehet mondani, hogy felesleges költeni, mondom úgy hogy szerintem is hülyeség ekkora összegeket esküvőre. Kocsira is lehet mondani, miért nem jó a lada vagy a 30 éves járgány. Házra is felesleges, lakj otthon vagy bérelj egy szobát. Hobbikra is felesleges, minek pazarolnál valamire, ami lehet csak élmény? Utazások, összejövetelek, események, karácsony és egyéb ünnepek, mind feleslegesek. Ruhára se költs, cipőre se, jó a kínai 2 nap után szétszakadó.

Pro: eddigi életem egyik legszebb és legfontosabb emléke. Minden barátom, rokonom ott volt és velem, körülöttem bulizott, volt aki külföldről jött haza csak ezért. 8 év után is gyakran látom az asszonyt, ahogy a lagzis képeket böngészi, és mindig fülig ér a szája közben.

Hallottam már olyan érvelést, hogy a pár azt mondta, inkább nászútra költik az árát. Végső soron mindkettő élménybe tett pénz, és nehezen tudom elképzelni, hogy egy nászút nagyobb élmény legyen, mint a lakodalmam volt.

Kontra: egy csomó szervezés, készülődés, stressz, lóvé, és a végén egyetlen nap az egész. Nincs arányban.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy elszállt kicsit ez a lagzis biznisz a giccses urizálás irányába. Szerintem a lakodalom lényege nem az, hogy drónról videózzák, ahogy galambokat engedek szélnek, és 27 koszorúslány egyenkonsztümben fogja a tízméteres uszályát a menyasszonynak. Legyen ott mindenki, aki neked fontos, legyen egy csomó kaja, zene, és érjen fülig mindenki szája.

Ez amúgy is a menyasszony bulija...ő a lényeg.

Én tuti nem fogok megházasodni.

Öcsém megházasodott de kis esküvő volt, kicsi szűk, inkább a pénzt 2 hetes Maldív szigetekre költötték.

Értelme: örömet okoz. Mármint nyilván annak, aki erre vágyik. Én vágytam a lagzira is a hivatalos házasságkötésen túl, arra, hogy egy napig hercegnőnek érezzem magam és mindenki minket ünnepeljen. Anyagilag annyit tettünk bele, amennyi belefért, nem vertük magunkat adósságba miatta, spóroltunk rá pár hónapig és kész. Nem hiszem, hogy ennél több értelmet kell ebben keresni. Mi szerettünk volna bulit is, nekünk ez fontos volt, ezért lett.

Kontra: nekem személy szerint nem jut eszembe ellenérv. Sok pénz, lehet, de ha éppen ez az anyagi cél van az ember előtt, akkor úgy készül. Egy ház is sok pénz, és hiába vársz rá évekig mire összegyűlik a rávaló, akkor is fáj egyszerre nagyobb összeget kiadni érte. De ha erre vágysz, akkor erre vágysz, vállalod a kellemetlenségeit is.

Összességében az esküvős nagy költekezős dolog is kicsit olyan, mint a gyerekvállalás. Nem a pro meg a kontra dönti el, hogy lesz-e, hanem végső soron az a kérdés, hogy akarod-e vagy sem. És ha akarod, akkor az értelme az lesz, hogy téged személy szerint boldoggá tesz. Nem bűn csak emiatt csinálni dolgokat, akár sok pénzért is, elvégre a pénz ezért van, hogy minket szolgáljon és olyasmihez juttasson hozzá, amitől jól érzed magad. Szerintem, legalábbis.

Nem a plusz érzésről van szó, hanem arról, hogy ez általában amolyan egyszer az életben dolog...

Én speciel nem sietek sehova annyira, hogy csak egy gagyi vendéglőben jusson egy asztal a két tanuval. Ha már rászánom magam az esküvőre, az legyen már olyan, amilyennek én akarom.