Számodra milyen lenne az álomesküvő?

Hú... Nehéz a kérdés. De! Ha egyszer beütöm a fejem: Magán az esküvőn a két család lenne jelen csak, plusz a részemről azzal a két barátommal, akikkel már 20+ éve barátok vagyunk. A menyasszony plusz meghívásaiban nem vagyok kompetens.

Utána egy csendes ebéd valami svédasztalos helyen. :)))

A lagzi maga viszont nagy kerti grillezés lenne - mindenkitől kérnénk valami ételt vagy italt. :))) Afféle kötetlen batyusbál lenne. :)))

Nem vágyom nagy felhajtásra, ezért nem olyan megvalósíthatatlan az álomesküvő.

Itt lenne/illetve remélem hamarosan lesz helyben, van egy nagyon szép kis kápolna. Egy közös régi, jó barátunk pap, szóval őt kérnénk meg. Kb. 40 fő, szűk család, barátok. Ruhám hosszú, inkább egyszerűbb, enyhén bővülő szoknyával, amolyan 30-as, 40-es évek stílusú, kalappal, kesztyűvel. Lagzi egy közeli, jó étteremben - na ez sajnos nincs nálunk, így sajnos utaztatni kell a násznépet. Pedig az ideális az lenne, ha csak átsétálnánk. Én szeretnék lagzit is, de nem hülye feladatokkal, viszont táncra lenne lehetőség. Menyasszonytáncot is szeretnék. Zenekar nélkül, inkább saját számlistát állítanánk össze. Dekor meg ilyenek nekem nem olyan fontosak: legyen ízléses, nem túlrántott.

Szerintem egy esküvő akkor jó, ha az ember olyanokkal ünnepel, akiket tényleg szeret. Én vendégként mindig akkor éreztem jól magam, ha ismertem a párt, közel álltak és ebből kifolyólag a vendégek is a baráti társaságomból adódtak.