Mit gondoltok arról, ha az anyukátok egész esküvőtök alatt nem érezné jól magát?

Az esküvőmön fájt a feje (állítólag). Kérdeztem, hogy van-e más baj, azt mondta, nincs. Az esküvőszervezőm akart neki adni fájdalomcsillapítót, de anya nem fogadta el, azt mondta, hogy nem kell neki (amúgy nincs baja a fájdalomcsillapítókkal, szokott szedni). Nem táncolt egyáltalán, egész lagzi alatt végig a székben ült, a vendégekhez oda sem ment. Volt olyan rész, ahol a megy a gőzösre mindenki táncolt, egy hosszú sort alkottunk olyan 60 emberrel. Csak anya ült, még a férjem 80 éves nagyszülei is részt vettek benne. Nekem az nagyon kínos volt és rosszul esett. Éjjel ő volt az elsők között, aki menni akart. Nem kívánt nekem semmi jót az esküvőmre, esküvői ajándékot se kaptam (jó tudom, nincs sok pénze, de örültem volna akár egy hajszaritonak is vagy egy ágyhuzatnak - mondtam most hirtelen 2 példát). Semmi olyat nem mondott hogy büszke rám, vagy én vagyok a legszebb menyasszony vagy sok boldogságot kíván. Semmi megható pillanat nem volt. Úgy viselkedett, mint a többi vendég (vagy úgy sem, mert nem is táncolt). Menyecsketáncnál szinte úgy kellett őt odatolni, nem bírtam már ki, megmondtam "a számára kötelező" tánc közben kicsit erényesebben, mennyire rossz, hogy így viselkedik. Besértődött, ott hagyott a táncparkett közepén és a menyecsketáncra se dobott be semmit. Mondjuk azt tudom, hogy nem is akart, mert hogy neki nincs pénze. Utólag mikor felemlítem, milyen rosszul esett, az a válasza, hogy jaj már... Ez amúgy normális és én fújom fel vagy ennek tényleg nem így kellene lennie? Nekem nagyon rosszul esett. Még máig rossz visszagondolni az esküvőmre ez miatt. És még utólag sem érti, hogy megbántott ezzel. Vagy én vagyok túl érzékeny?