Mi lenne az ideális kompromisszum ebben a helyzetben?

Párommal három éve együtt élünk, s noha lánykérés nem volt (még?), többször szóba

került a házasság, esküvő témája, mindketten hajlunk rá. Neki ez a második házassága lenne, ezért nem szeretne nagy "felhajtást", hetedhét országra szóló dínomdánomot, legfeljebb valami nagyon szűk körűt, mondjuk szülők, két tanú, meg ebed egy étteremben. Nekem viszont ez az első (és remélhetőleg egyetlen) esküvőm lenne - azt elfogadtam, hogy templomi esküvő semmiképp nem lehet, és a klasszikus falusi lagzi sem, viszont szeretném, ha az a kb. húszfős szűk családi-baráti köröm ott lenne és ünnepelne velem a nagy napon. Ha a párom is kb ennyi vendéget hívna, egy 50 fős ünnepség reális lenne.

Igen ám, de ami az én oldalamon egy viszonylag szűk kör (nagybácsik, nagynénik, umokatesók), az az ő oldalán legalább háromszor ennyi főt jelentene, mivel sokkal nagyobb a családja, és szoros a kapocs mindenkivel, sehogy nem tudná 20 főre redukálni sértődés nélkül a vendéglistát (konkrét példa: a nyolc unokatestvér és családjuk közül melyiket ne hívja meg). Így viszont 80-100 fős lagzinál tartanánk, amit ő nem szeretne...

Mi lehet ilyenkor a megoldás? Akiknél szintén nagy volt/lett volna az eltérés rokonság/vendégek számában, hogyan oldottátok meg?