Felvettetek a ferjetek nevet az eskuvo utan, vagy megtartottatok a sajat vezetekneveteket, esetleg volt aki mindketto csaladnevvel van bejegyezve?

Mi összekötjük tehát az ő családneve elől kötöjel én családnevem és utána az utónevünk. Igen ő is felveszi az én nevem.

24/L

Én bizony Kiss Pistáné vagyok. Sokan megütköznek ezen, mert teljesen szokatlan, ha "egy ilyen kedves lány eldobja magától a személyiségét, és teljesen alárendeli magát a férjének", blablablablabla... Annyian estek már nekem azért, amiért fel mertem venni a férjem teljes nevét a sátánszülte -né végződéssel, hogy már nem is számolom. Konkrétan teszek rájuk magasról. Mostanában hatalmas divat lett egyénieskedni, úgy tenni, mintha te aztán nagyon trendi lennél, mert utálod az érzést, hogy valakinek a felesége vagy... Én nem vagyok trendi ember, a nevem sem az. Így leszek egyéni, nem pedig tucatember. Ha valakinek szüksége van a keresztnevemre, megkérdezi. Ha valaki emiatt kényelmetlenül érzi magát, akkor az az ő baja, nem az enyém. Én "Kissné"-ként mutatkozom be, ez szerencsére le szokta törni a tolakodó férfiembereket, akik nem egy befűzhető prédát látnak bennem. Ugyanilyen kellemes érzés, mikor akár hivatalos helyen, akár orvosnál meglátnak egy huszonéves, lila hajú Kissnét. Azokat a fejeket látnátok... Én ezért vagyok Kiss Pistáné: annyira szemtelenül és polgárpukkasztóan kilóg a sok Kiss-Nagy és Kovács-Horváth körül, hogy arra felfigyelnek. Én meg jól szórakozom magamban. :)

A kérdezőnek amúgy a Kiss-Nagy alakot ajánlom. Kivéve, ha jobban aggódik a repjegye, mint a következő ötven éve miatt...

Szia! Én is Angliában élek. A né-s megoldást nem ajánlom, mert itt ugye azt nem tudják értelmezni. Én felvettem a férjem vezetéknevét, a sajátomat elhagytam, de te mivel megszeretnéd tartani a vezetéknevedet így a kötőjeles megoldást ajánlom.

Repjegy: nekünk szombati napon volt az esküvőnk tavaly, hétfőn rohantam az okmányirodába, mert a személyit 15 napon belül meg kell változtatni, a többit nem muszáj. Az útlevelemet akkor még nem változtattam meg, hagytam a régi nevemen, így tudtam vele utazni, mivel a repjegyem meg a régi nevemre szólt. Ebből nincs semmi probléma, az okmányirodában is ezt tanácsolták. Aztán mikor legközelebb Magyarországra utaztunk elintéztem az útlevelemet is.

Nálunk évekig tartó vérre menő vita volt belőle, hogy mi legyen a nevem házasság után, így nem is esküdtünk. :) Igen lehet röhögni, de én baromi büszke vagyok a nevemre, amit a szüleimtől kaptam vérségi és adományozás útján.

Nem akartam semmilyen formában -né lenni. Nekem az olyan "én vagyok az oldalkocsi" érzés, mintha a tulajdona lennék amit ki kell kiabálni, meg kell billogozni. A férj meg ugyebár dülleszti a mellkasát a szerzeményét mutogatva. (NEM sértésnek szántam, ezek az én érzéseim)

Kemény 5 év alkudozása és egy kislány (apja vezetéknevét kapta) születése után végül megállapodásra jutottunk. Kötőjelesen felveszem a nevét, viszont ennek feltétele volt .... :) nincs lagzi, nincs eszem iszom hejehuja , nincs részeges mulatozni vágyó rokonság.

Sosem vágytam a szereplésre és nincs is rá anyagi lehetőségünk. (A megtérül a lagzi csak szöveg, nincs rá garancia, továbbá előre kell fizetni mindenhol)