Mar a gyűrű is megvan, most megis berezeltem. Normális?

Szerintem ertheto egy kis panik. Ember legyen a talpan, aki teljesen fuggetleniteni tudja magat a kulvilag ingereitol. Volt itt nehany jo komment, ami erot adhat, ugyhogy en biztos vagyok benne, hogy el fog mulni a szorongasod. :) Az uj dolgok mindig ijesztoek egy kicsit.

Amugy a hazassagi szerzodesbe mit szeretnel beleirni? Annak szerintem csak akkor van ertelme, ha logikus oka van, nem pedig a panik szuli. Ha meg egyszer leirjatok azt, ami a hazassagban is benne van akkor annak nincs sok ertelme, csak egy rendkivul banto uzenete.

Nálunk a házassági szerződésnek nincs értelme, minden vagyunk közös már most is, fele-fele arányban, egyéb kirívó anyagi javakkal pedig nem rendelkezünk, vagy amivel igen, az házasság előtt szerzett (pl. örökség), tehát evidens, hogy ki viszi.

Számomra a házasság fontos és erre igen egyszerű magyarázatom van. Teljesen más érzelmi értékkel bír az, ha a páromat nem csupán a páromnak nevezem, vagy az élettársamnak, hanem a férjemnek. És teljesen más, ha a párom a feleségének szólít engem. Egyszerűen utálom, amikor megkérdezik kik vagyunk mi egymásnak és azt kell válaszolnom, hogy élettársak vagyunk, vagy mégjobb irónikusan megjegyezni, hogy adóstársak. Ahogy valaki írta. Az élettársi kapcsolatnak olyan szaga van, mintha az ember bármikor meggondolhatná magát és kifordulhatna az ajtón. Évek után már fura, személytelen és nőként egy kicsit lelombozó is, hogy a férfi nem hajlandó feleséggé tenni.