Megkérte a kezem, de én mégis vacillálok. Nagyon megbántottam?

Mi ezt nem tudhatjuk helyetted, de sztem részedről elmúlt a szerelem, és megijedtél a kötödéstől.

Sztem nagyon gyorsan gondold át mit is szeretnél!

23L

Ha nem tudsz határozott " igent " mondani, akkor nem vagy

érett a házasságra, vagy legalábbis nem vele.

sok az a 17 év

5 éve még nem volt az,most is elmegy,de 10 év mulva ő már a nyugdijbamenetelt fogja várni,te meg még bőven fiatalnak számitasz...

tudom,anya második férje "csak" 13 évvel idősebb,rajtuk most jött ki...anya csak 40,utazgatna,élné világát,nem pedig tv előtt feküdne és unná az életét mint a bőven 50 feletti férje...

ne mondj igent ha nem érzed ugy,még akkor se ha megbántod ezzel...

23/N

Tapasztalatom alapján párkapcsolati kérdésekben mindig az a legjobb, ha vele beszéled meg. Lehet, hogy 8 éve együtt vagytok, de az alapján, hogy itt kérdezed, az alapján nem jutott annyira előre a kapcsolatotok, hogy átess azon, hogy ezt vele beszéld meg. Mi "csak" 5 éve vagyunk együtt, de együtt is élünk majdnem 5 éve, és ennyi idő alatt megtanultuk, hogy a kommunikáció csodákra képes és megold minden emberek közötti problémát. Legalábbis a kettőnk problémái mindig úgy oldódnak meg, ha megbeszéljük. Még akkor is őszinték vagyunk, ha valami olyant kell mondanunk a másiknak, ami az ő érzéseit megbántaná. Persze kíméletesen is el lehet mondani ugyanazt. De lényeg, hogyha valami baj van, addig kell róla beszélni, mígy teljesen meg nem érted a másikat és a nézőpontját. Mert minden ember a tapasztalatai alapján szemléli a világot, tehát ő máshogy látja, más nézőpontból a dolgokat. Meg kell ismerni, miről mit gondol, akkor is, ha fáj erről beszélni, a végén jobb lesz, mert megérted majd őt. Persze ehhez az is kell, hogy el tudjátok fogadni egymás nézőpontját, bele tudjatok gondolni egymás érzéseibe, hogy neki milyen lehet. És ha kell, változtatni tudjatok a sajátotokon. Ez nagyon össze tud csiszolni két embert. És nagyon össze is köti őket, mert legjobb barátok is lesznek.Nekünk meg végképp nehéz volt, mert tök ellentétes személyiség voltunk, és nagyon sok bajunk volt egymással, de a szerelem miatt nem hagytuk annyiban a dolgot. Megváltoztunk, mindketten önszántunkból (nem a másik kérésére), hogy jobb emberek lehessünk.

Egyébként nekünk is volt ilyen, hogy egyikünk nem volt biztos a kötődésben. Ezt is megbeszéltük egymással, aztán éltük tovább az életünket, és mikor már mindketten tudtuk, hogy el akarjuk kötelezni magunkat egymás mellett, akkor visszatértünk rá.

Remélem, nem veszed sértésnek, amit írtam. Segítő szándékkal írtam. Ha esetleg nem értesz vele egyet, akkor ez van. :)

Annyit fűznék még hozzá, hogy hiába ismered nagyon jól, szerintem mindig lehet mégjobban megismerni. Mert azért 8 év alatt talán Ti is változtatok. Szerintem mindig lehet még újat megtudni a másikról.

Remélem, nem bántottalak meg azzal, amit írtam. Szép életet! :)