Mikor jegyez már el? 5 éve vagyunk együtt, én meg csak várok és várok!

5 éve jöttünk össze, több mint 4 éve együtt is élünk, minden szuper közöttünk, tényleg, csak nem értem, miért nem haladunk semerre, miért nem lép végre tovább velem.

Én már szeretnék továbblépni, és ezt ő is tudja.

Ha kérdezem, hogy tervezi-e, mindig az a válasz, hogy igen. Mindig egy naaaaagy, határozott igen.

Ha kérdezem, hogy jó, de mégis mikor, mindig az a válasz, hogy majd, meg hamarosan, meg előbb-utóbb mindenképpen, csak ne türelmetlenkedjek, ez az ő dolga, meg fog kérni, csak várjam ki szépen. De meddig várjak még??

5 éve együtt vagyunk, ezer éve együtt is élünk, mire várjak? Kezd elfogyni a türelmem lassan, főleg hogy sosem kapok konkrét választ, csak a sötétben tapogatózok ezekkel a "majd"-okkal meg "hamarosan"-okkal... Mi az, hogy hamarosan? 2 hét? 2 hónap? 2 év? Vagy mi?

Amúgy az a baj, hogy habár rendszeresen szoktunk róla beszélni, nem merem különösebben erőltetni ezt a témát, mert azt se szeretném, ha aztán meg az lenne a vége, hogy én csak "kihisztiztem" magamnak a lánykérést, tehát próbálok tényleg türelmesen várni, de már kezd betelni a pohár, hogy semmi konkrétumot nem tudok! Persze, mert "ő a férfi" és "ez az ő dolga"... igen, az ő dolga, de közben ez az ÉN életem és az ÉN időm is, nem csak az övé! Csak ez valahogy ilyenkor mindig kimarad... a nő csak várjon és várjon és persze mindeközben hallgasson, nehogy erőltesse, ne forszírozza, mert ez a férfi dolga, és pont, de nem értem, nekem miért nincs ebbe beleszólásom, ha egyszer ez az én életem is, és engem is ugyanúgy érint a dolog? Unom már, hogy csak várok...

Miért ilyen rohadt nehéz a férfiaknak, hogy felelősséget vállaljanak a kapcsolatukért és elkötelezzék magukat?!

25/L & 29/F