Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mikor jegyez már el? 5 éve vagyunk együtt, én meg csak várok és várok!
5 éve jöttünk össze, több mint 4 éve együtt is élünk, minden szuper közöttünk, tényleg, csak nem értem, miért nem haladunk semerre, miért nem lép végre tovább velem.
Én már szeretnék továbblépni, és ezt ő is tudja.
Ha kérdezem, hogy tervezi-e, mindig az a válasz, hogy igen. Mindig egy naaaaagy, határozott igen.
Ha kérdezem, hogy jó, de mégis mikor, mindig az a válasz, hogy majd, meg hamarosan, meg előbb-utóbb mindenképpen, csak ne türelmetlenkedjek, ez az ő dolga, meg fog kérni, csak várjam ki szépen. De meddig várjak még??
5 éve együtt vagyunk, ezer éve együtt is élünk, mire várjak? Kezd elfogyni a türelmem lassan, főleg hogy sosem kapok konkrét választ, csak a sötétben tapogatózok ezekkel a "majd"-okkal meg "hamarosan"-okkal... Mi az, hogy hamarosan? 2 hét? 2 hónap? 2 év? Vagy mi?
Amúgy az a baj, hogy habár rendszeresen szoktunk róla beszélni, nem merem különösebben erőltetni ezt a témát, mert azt se szeretném, ha aztán meg az lenne a vége, hogy én csak "kihisztiztem" magamnak a lánykérést, tehát próbálok tényleg türelmesen várni, de már kezd betelni a pohár, hogy semmi konkrétumot nem tudok! Persze, mert "ő a férfi" és "ez az ő dolga"... igen, az ő dolga, de közben ez az ÉN életem és az ÉN időm is, nem csak az övé! Csak ez valahogy ilyenkor mindig kimarad... a nő csak várjon és várjon és persze mindeközben hallgasson, nehogy erőltesse, ne forszírozza, mert ez a férfi dolga, és pont, de nem értem, nekem miért nincs ebbe beleszólásom, ha egyszer ez az én életem is, és engem is ugyanúgy érint a dolog? Unom már, hogy csak várok...
Miért ilyen rohadt nehéz a férfiaknak, hogy felelősséget vállaljanak a kapcsolatukért és elkötelezzék magukat?!
25/L & 29/F
Kérdező, egyetértek Veled, én sem értem, mért csinálják ezt a férfiak, és mért gondolják, hogy ha sosem lehet kiejteni a házasság szót, akkor majd az ember lánya a nyakába ugrik, ha egyszer előáll egy gyűrűvel?
Például nálunk is ez van, pedig én olyan helyen dolgozom, ahol évekre előre tudni kell a dolgokat (pl. nem olyankorra időzíti az ember a többszázezer forintos továbbképzéseit, amikor az esküvőre kell gyűjteni, vagy inkább elvállal nyugalmasabb feladatokat, ha gyerekszülés van tervben), magamat eltartó, képzett felnőtt ember vagyok, még sincs semmilyen befolyásom, sem tájékoztatva nem vagyok arról, hogy legyen-e házasság, gyerek, ha igen, mikor. Szerintem ez elég nevetséges. Nekem nem baj, ha nem holnap van, vagy az is fontos infó, ha a másik házasságellenes, de mért nem szabad tudnom, hogy mire számítsak, hogyan tervezzem az életemet?
37 - szerintem azért fontos a házasság, mert megfogadod, hogy kitartasz a másik mellett, mert azt jelzi, hogy ezt eldöntötted, a becsületszavadat adtad rá. Egy együttlakást bármikor abba lehet hagyni.
Engem aggaszt, ha egy olyan férfinak kell gyereket szüljek, ami nagy felelősség és sok baj és nehézség is adódhat, aki nem mert felelősséget vállalni értünk, és nem gondolta úgy, hogy bátran meg tudja fogadni, hogy velem lesz, akkor is ha mondjuk elvetélek, vagy ha beteg gyerekem születik.
A házasság egy életre szóló munkaszerződés is. Én 30-as létére, mint késői gyerek, és mint, aki idősebb férfival jár; ismerem a beteg szülő problémáját is, azt, hogy bármikor megtörténhet, hogy bármelyikünk szülőjét otthon kell pelenkázni, ápolni, mert ez az élet része, nálunk volt Apu hónapokig lényegében ágyban fekvő, előtte meg intenzív osztályon volt, mindenki naponta járt be. Vagy ha valamelyik szülő meghal, akkor a másikat nem lehet egyedül hagyni. Vagy ha valamelyikünk rákos vagy elbutul vagy megbénul egy balesetben.
Sok olyan nehézség van, aminél nem mindegy, hogy csak együtt laksz a másikkal, és ha nem tetszik a helyzet, elmegy, vagy pedig tudva, hogy milyen bajok lehetnek, tudatosan elvállalta, vállalta a feladatot, ahogy én is vállaltam, hogy együtt megküzdünk mindennel.
Ehhez kevés a szerelem, vagy a lelki kapcsolat, hanem vállalás kell, tudatosan. És aki tiltakozik ellene, az valójában ellenem tiltakozik, azt jelzi, hogy csak addig tart engem, amíg az éppen aktuális igényeit jól kiszolgálom, vagy amíg szerelmes. Máskülönben mért tenné?
36
Miért fontos a házasság?
Sok szempontból fontos. Vegyük csak a praktikus-anyagi szempontokat:
- Ha egy házaspár gyermeket vállal, nem kell sehová szaladgálni, bizonygatni, hogy igen, ő a gyerekem apja...(én ezt megalázónak érezném)
- Ha felmerül saját gyermek hiányában az örökbe fogadás, sokkal hamarabb kapnak gyereket a házasok, mint az egyedülállók. Mert ha nem vagy házas, akkor hivatalosan egyedülálló vagy.
- Hivatalosan egymás családtagjaivá váltok, ha az egyikkel baj történik, a másik hozhat döntést, intézkedhet gond nélkül.
-Nem kerülsz olyan megalázó helyzetbe például amiről már hallottam, hogy ha a párod kórházba kerül, nem engednek be, nem adnak tájékoztatást, mert nem minősülsz családtagnak.
-örökség.. stb
Számomra amúgy érzelmi értéke van a dolognak. Én egész egyszerűen úgy vagyok vele, nekem az a természetes, hogy ha :
-szeretek valakit, és ő is szeret,
-együtt akarjuk leélni az életünket,
-csak egymással tervezünk közös jövőt,
-nem várunk egymás mellett másik párra, mert egymást tartjuk az igazinak,
-bízunk a kapcsolatunk véglegességében, és az érzelmeinkben egymás iránt,
akkor összeházasodunk, és nem állunk meg együtt élésnél. Mert miért állnánk meg? Nincs rá semmi okunk. Nem csak érzelmileg tartozunk már össze, hanem hivatalosan is, egymás hozzátartozóivá akar(t)unk válni. Ennyi.
Aztán mindenki úgy él ahogy akar alapvetően. Ha valaki élettárs akar lenni akkor az lesz és kész.
És neked 36. miért az élettársi kapcsolat fontos? Komolyan kérdezem.
Szia!
Megkért már végre?:) Mesélj;)
Sziasztok!
Nem, még mindig nem kért meg... próbáltam határozott lenni és leültünk, kértem, hogy mondja meg ködösítés nélkül, hogy mik a tervei, mert nekem ez így kezd nagyon bántó lenni, hogy semmit se tudok. Csűrtük-csavartuk a dolgot, végül is kiderült, hogy elvileg azért nem lettem még megkérve, mert én még tanulok... szóval a párom most azt mondta, majd akkor beszélhetünk róla komolyabban, ha befejeztem az egyetemet. Ez az új kikötése, hogy először diplomázzak le, utána majd visszatérünk a témára. Elvileg.
Nos... egyelőre ennyire jutottunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!