Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mikor jegyez már el? 5 éve vagyunk együtt, én meg csak várok és várok!
5 éve jöttünk össze, több mint 4 éve együtt is élünk, minden szuper közöttünk, tényleg, csak nem értem, miért nem haladunk semerre, miért nem lép végre tovább velem.
Én már szeretnék továbblépni, és ezt ő is tudja.
Ha kérdezem, hogy tervezi-e, mindig az a válasz, hogy igen. Mindig egy naaaaagy, határozott igen.
Ha kérdezem, hogy jó, de mégis mikor, mindig az a válasz, hogy majd, meg hamarosan, meg előbb-utóbb mindenképpen, csak ne türelmetlenkedjek, ez az ő dolga, meg fog kérni, csak várjam ki szépen. De meddig várjak még??
5 éve együtt vagyunk, ezer éve együtt is élünk, mire várjak? Kezd elfogyni a türelmem lassan, főleg hogy sosem kapok konkrét választ, csak a sötétben tapogatózok ezekkel a "majd"-okkal meg "hamarosan"-okkal... Mi az, hogy hamarosan? 2 hét? 2 hónap? 2 év? Vagy mi?
Amúgy az a baj, hogy habár rendszeresen szoktunk róla beszélni, nem merem különösebben erőltetni ezt a témát, mert azt se szeretném, ha aztán meg az lenne a vége, hogy én csak "kihisztiztem" magamnak a lánykérést, tehát próbálok tényleg türelmesen várni, de már kezd betelni a pohár, hogy semmi konkrétumot nem tudok! Persze, mert "ő a férfi" és "ez az ő dolga"... igen, az ő dolga, de közben ez az ÉN életem és az ÉN időm is, nem csak az övé! Csak ez valahogy ilyenkor mindig kimarad... a nő csak várjon és várjon és persze mindeközben hallgasson, nehogy erőltesse, ne forszírozza, mert ez a férfi dolga, és pont, de nem értem, nekem miért nincs ebbe beleszólásom, ha egyszer ez az én életem is, és engem is ugyanúgy érint a dolog? Unom már, hogy csak várok...
Miért ilyen rohadt nehéz a férfiaknak, hogy felelősséget vállaljanak a kapcsolatukért és elkötelezzék magukat?!
25/L & 29/F
Szerintem ez messze van a hisztitol, es ebben a korban mar alvarhato lenne, hogy tudja, mit akar. Szerintem csak hintaztat, de ne legyen igazam. :(
Hiszti akkor lenne, ha pl neked meg jo sok ev lenne hatra a tanulmanyaidbol, nem lenne hol laknotok, o tartana el, es meg amelle lennenek mindenfele kiralylanyos koveteleseid hogy ilyen meg olyan eskuvot akarsz. En ugy latom, ezekbol egyik sincs meg. Ta hamarosan vegzel az egyetemen, vagyis ha jovore lesz eskuvo akkor mar valoszinu te is dolgozni fogsz, laknotok van hol, es szerintem beerned egy egyszerubb eskuvovel is (bar ezt nem tudom)...
En a helyedben amikor egyik nap nincs otthon, leulnek vele, es megbeszelnem, hogy ugy erzem, a kapcsolat nem halad semerre. Es hogy nagyon szepen megkered, legyen oszinte, mondja meg hogy szeretne-e hazasodni, ha igen akkor mikor. Ha viszont nem, akkor legyen szives, keressen maganak masik alberletet. Maximum nem lesz meglepetes lanykeres, de valojaban ennyi ido utan nem is tudom hogy lehet-e meg igazan meglepetes amikor minden alkalomkor arra varsz, hogy na talan majd most... es a csalodas, hogy megint nem.
Minalunk pl a ferjemmel nem volt lanykeres, egyszeruen csak egy utazas alkalmaval ultunk egy kavezoban, beszelgettunk, es kozosen arra jutottunk, hogy mi lenne, ha osszehazasodnank? Ez sem volt rossz, megvolt a maga romantizmusa, hazafele vettunk egy uveg pezsgot, felmentunk a szulokhoz es bejelentettuk. Gyurum sem volt, (kesobb anyosom nekemadta a csaladi gyemantgyurut ami generaciorol generaciora szall a csaladban a XIX. szazad ota, de azt nem hordom mert feltem) es csak az eskuvore vettuk meg a karikagyuruket is pl.
Szoval ha nem ragaszkodsz a hagyomanyokhoz, akkor igy is lehet, a lenyeg, hogy azt probald meg kideriteni, hogy szamara ez valoban csak idohuzas-e, vagy tenyleg van-e ilyen szandeka.
Nekem egyebkent volt egy ilyen volegenyem, igaz o nagyon hamar (talan tul hamar is) megkerte a kezemet, de tovabb nem akart lepni. Persze nalam lakni jo volt, meg kb en tartottam el. Kesobb megtudtam, hogy ezt masik harom csajjal is eljatszotta, az egyikkel tobb mint harom evig voltak jegyesek, amikor a csaj megunta (ott is a csajnal lakott). Ja, azota sincs senkije (legalabbis hazasodni nem hazasodott ha jol tudom, pedig ennek mar lassan 9 eve...)
Szerintem ez nem hiszti a kérdező részéről, hanem jogos felvetés. Más lenne, ha kb. egy éve lennének együtt és nyavalyogna, hogy gyűrűt akar... De ők 5 éve vannak együtt és a koruk alapján is simán normális lenne, hogy összeházasodjanak.
Itt tényleg egy normális beszélgetésre lenne szükség, ahol nem tud kibúvó választ adni, hogy "majd". Mert ez nem válasz. Amúgy én többek között ezért sem támogatom az összeköltözést, mert ilyenkor már ugyan miért is venne el a férfi? Hiszen ugyanúgy éltek, tehát a házasság tényleg csak plusz egy papír lenne. Így viszont most jó és bármikor dobbanthat válóper nélkül..
Van egy barátnőm aki házasságban élt, 5 eve mikor a baba vállalás gondolata felmerült, a férj közölte, hogy mégsem akar gyereket, ezert most válnak. Jah, igen barátnőm 31 eves, 10 evet voltak egyutt azert en méltán csalódottnak gondolom hogy csak igy lelépett a férje...
Azert 5 ev alatt illik valamerre tartani...
Mi a férjemnel 8 ev egyutt járás, 6 ev együttélés utan babat vártunk, es o akkor döntött ugy hogy házasságba szülessen. De ez kozos megegyezés volt,
Kérdező a helyedben, nem várnék tovabb egy utolsó beszélgetést adnék a dolognak, az ido megy 30 évesen uj part találni stb nem lesz konyebb
Én megértelek kérdező!
Én mindig azt mondtam, nekem nem nem lesz esküvőm, nekem nem kell.
aztán mikor a párom megkérte a kezemet tavaly akkor nem volt kérdés, mert ő a mindenem. És tudod mit? A házasság nem érdekel. Kicsit sem. Most nyáron lesz és pont le.om a díszítést meg ezeket a sallangokat.
DE! Az, hogy ő lesz a férjem, tényleg sokat jelent. Az esküvő a család miatt lesz, de a házasság más. Éltem már együtt férfival, de sosem éreztem magam ennyire... elkötelezettnek, vagy nem is tudom. Ez más. Egyszerűen a tény, hogy a férjem lesz többé teszi ezt a kapcsolatot. Mindig szabadnak éreztem a korábbi kapcsolataimban magam. Mindig átmenetinek éreztem, még akkor is, ha "örökre" terveztem. De ez csak mst tudatosult bennem.
Mert emberek! Lehet hogy az a darab papír nem ér semmit, de az hogy megszületik bennetek az elhatározás, hogy VELE élitek le az életeteket. És az, hogy ezt hangosan, hivatalos keretek között is kimondjátok, ahhoz kell bátorság, kell egyfajta szilárd hit magadban és a másikban. És szerintem ez sokaknál hiányzik, akik nem akarnak házasságot. Nálam is hiányzott a korábbi kapcsolataimban, de ezt addig nem is tudtam, amíg az a valami meg nem született bennem. A párom mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!