Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A jegyesem nem szeretné, ha egyetemre mennék! Szerintetek?
2 éve vagyunk együtt.
Mikor megismerkedrtünk egyetemre jártam már javában, ami a szülőhelyemtől messze van. Ha távolság és más miatt végül szakítottam vele pár hónapra amíg összejöttem egy másik csajjal. De nem tudtam nélküle élni így visszahódítottam! Nagy nehezen sikerült. Végeztem, lediplomáztam, de vissza akarok menni tanulni oda!
Van közelebb is neves egyetemm, de inkább oda mennék, mert ott mindent ismerek. A jegyesem ellenzi.
Elmondása szerint fél hogy megint ugyan ott lyukadunk ki és nem bírna még egy ilyen megaláztatást elviselni amit megértek és én sem garantálhatom hogy nem lesz ugyan az!
De most vagyok fiatal! Még buliznék, élnék, és néha jó ha messzebb vagyok tőle egy kicsit.
Azt mondja szakít ha elmegyek.
Nem túlzás ez egy kicsit?
Csak szerintem hisztizik?
Valóban megaláztam azzal, mikor kidobtam ahelyett hogy megcsaljam?
23/F
Kicsit bonyolúlt. együtt vagyunk 7 napból 5-t minimum.
régen 7 napból 5-t külön voltunk. valahogy ez nekem felszabadítóbb. Más csajokkal is ez volt, vagyis nem, mert őket rosszabbul tűrtem, mint őt. Ezért is fontos ő nekem. Ha elmennék, akkor kicsit kiszakadnék a "mi"-ből és az "én " kicsit előtérbe kerülne. Tényleg szeretem őt, de egyszerűen megőrülök!
Nem ő folyt meg. Nem nyafog, nem nyaggat, csak ő van a közéépontban és most én szeretnék ott lenni, csak máshol. A másik városba, ahol tanultam felnéztek rám, én afféle kiskirály voltam és hiányzik. Gyerekes vagyok igen! Túlságosan szeret engem, vagy nem tudom........
Attól, hogy elmész a másik helyre egyetemre, hogy egy kicsit "levegőhöz juss", még nem oldod mega problémát, csak elhalasztod. Feltételezem, hogyha a jegyesed, akkor szeretnétek majd összeházasodni, családot alapítani, na ott 0-24-ig együtt lesztek, illetve persze munka közben nyilván nem, de minden nap együtt fekszetek, együtt keltek.
Mindenkinek nehéz az összeköltözés, mert meg kell tanulni, hogy hogyan maradjunk önmagunk, hogyan teremtsünk magunknak időt akkor is, ha a párunk ott van a szobában. Valószínűleg, ahogy a szavaidból kiveszem, te valami miatt azt érzed, hogy mikor együtt vagytok, akkor nem foglalkozhatsz a saját dolgaiddal, igényeiddel. Így nem csodálom, hogy frusztrált vagy a heti 5 naptól.
Mióta laktok heti 5 napot együtt? Nekünk is több hónap volt, mire megtanultuk kezelni, hogy nem kell mindig egymással foglalkozni attól még, hogy egy szobában vagyunk, és ahgyni kell egymásnak saját időt. Meg kell találni a megfelelő arányt, ami mindkettőtöknek rendben van.
Ha ez pár hónap alatt sem megy, akkor érdemes elmenni egy pszichológushoz. Én is jártam, és rengeteget segített, azóta látom, hogy nincs rámkényszerítve soha, semmi, a helyzeteimet és a hozzáállásomat én választom meg, és változtathatok rajta. Az együttélés sok olyan problémát fel tud erősíteni, amivel addig az ember nem foglalkozott, de azután már muszáj szembenéznie vele, vagy pedig elvesztheted, akit szeretsz.
Én úgy döntöttem, hogy nem éri meg elfutni a problémák elől, és elveszteni a páromat, és szembenéztem a félelmeimmel. Jó, ha van valaki, aki segít megmutatni, hogy ezt hogyan kell megtenni, és olyan problémamegoldási lehetőségeket mutat, amiket a szülőktől nem tanulhattunk meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!