Mitől érzi egy fiú/férfi, hogy már megérett arra, hogy eljegyezze a barátnőjét vagy meg is házasodjon?

Én mások nevében nem tudok nyilatkozni, csak a magaméban, tehát arról ahogy én éreztem ezzel kapcsolatban.

Mikor a feleségem kezét megkértem, akkor voltunk egy hónapja együtt. Egyszerűen azt éreztem hogy különleges, és nekem ő kell egy életre, és hogy nincs még egy ilyen nő a világon.

Nyilván voltak lányok a környezetemben, baráti körben, de senkivel kapcsolatban nem éreztem se vonzalmat se szerelmet, se semmit. Nem volt senki aki megmozgatott volna. Csak ő.

Majdnem 1 évig együtt jártunk, aztán összeköltöztünk, és fél évre rá összeházasodtunk. 3 év telt el azóta, ami nem sok idő még, de ismerem magamat elég jól, és nem kell másik nő. Se most, se később. Neki sem kell másik pasi. Boldogok vagyunk. Én mindig is úgy gondoltam, a kapcsolatunk előtt is, hogy elég egy nő arra, hogy kiéljem magam és kész. Én már csak ilyen kis mutáns 25 éves vagyok aki nem akar ágyból ágyba ugrálni. Épp úton, munkából hazafelé:)

En 2x voltam hazas de... Na mindegy. En ugy gondolom, hogy az elso hazassagom csak azert volt mert mas no nem maradt meg mellette csak en (egy darabig). Azota sem marad meg mas no mellette mellesleg.

A mostani... Ha olvasna biztosan leszedne a fejem es verig sertodne de akkor is ugy erzem hogy csak a baba miatt vett el 1,5 ev utan. Felolem a feje tetejere is allhat, akkor is igy fogom gondolni. Ettol fuggetlenul szeretem nagyon meg minden de ez a resze szamomra banto egy kicsit.