Csak szerintem igazságtalan, és gerinctelen féreg az a férfi, aki elhagyja a menyasszonyát 2 év után egy másik nőért?

Emberek, félreértés ne essék, itt a Kérdező nem a pasit siratja, hanem a saját büszkeségét...ha ugyanis a párját siratná, akkor max a "konkurrens" lányt "gerictelenezné" meg "férgezné" - de nem az exét. Kérdező lelke attól gyógyulna meg pillanatszerűen, ha emberünk megjelenne visszamenni, és Kérdező küldhetné el, mert akkor ő mondhatta azt, hogy "lapát", és nem rá mondta ezt valaki...

Kérdező, fel kell nőni, bizony megesik, hogy az ember csatát veszít, sőt, többnyire vesztes csatákon át vezet az út a megnyertig, a győzelemig. Kell az a tapasztalat, hogy az ember szakít, meg az is, hogy az emberrel szakítanak, az meg irodalmi ritkaság, hogy az ember ezek nélkül, elsőre találja meg élete párját, élete munkahelyét, élete akármiét.

A harag meg a büszkeség a két legidiótább tanácsadó, és te meg pont ezzel a kettővel kokettálsz, haragszol, és a büszkeséged sebeit nyalogatod. Hagyd abba, mert nem vezet sehova. Azt hiszed, hogy az egész társaság lúzernek néz? Lehet benne valami... de nem azért, mert szakítottak veled, hanem azért, mert azóta lúzerként viselkedsz. Azt, hogy szakítottak veled, azt 2 hét alatt elfelejtené mindenki - ha magad nem tartanád örökösen napirenden a nyavalygással.

Hagyd abba az önsajnálatot. Ennyi. Fel kell állni...

Az exemmel 3 évig együtt voltam, 2 évig együtt is éltünk, majd egyszer csak közölte, hogy szakítani akar, elmúltak az érzései és nem akar velem játszadozni. Azt hittem együtt éljük le az életünket, eleinte minden bizonnyal ő is.

Elmúlt, kész. Aztán jóban maradtunk, összejött egy lánnyal, akiről azt mondta, hogy most először érzi megint azt amit egy előtte lévő barátnője iránt érzett. Nagy szerelem volt, csak fiatalok voltak, rózsaszín köd, minden.

Hát mondanom sem kell, nem esett jól. Ennek ellenére tudom, hogy engem is nagyon szeretett, de nem én voltam az akire igazán vágyott.

Elfogadtam, hogy jobb ez így, inkább most mint máskor.

Hamar találkoztam a párommal és nagyon szeretjük egymást. Az exemnek azóta már más barátnője van, rövid kapcsolat volt az utánam következő, de ők is jól megvannak, boldogok.

Nem volt igazságtalan, gerinctelen végképp nem.

Miért 2 év? Nem tudta, hogy lehet ennél jobb..aztán mégis, és ez 2 év után derült ki. Nem kell ezt az egészet túlgondolni.

mit gondoltál? 22évesen eljegyez akkor veled is marad?

ébredj fel, porold le magad és kész.

nem 60éves vagy. töröld le, ne nézegesd és kész.

vagy visszafeküdhetsz a kakába is!

Sajnos ilyen az élet...

Nézd, korom alapján a lányom lehetnél.Sok válaszoló jól mondta, hogy még egyenes is volt, hiába tette amit tett veled.Jó ,elhiszem, hogy rosszul esett hogy 2 évet úgy éktél, minden oké, ő lesz a férjed.

De gondold el, mi van, ha több év,esetleg gyerek után jön rá,mást szeret...

Én úgy jártam, hogy a férjem első volt az életemben.Hozzámentem, szerettük egymást, gyerek született.Elköltöztem vele abba a városba, ahol ő lakott.Senkit se ismertem, otthon hagytam ismerősöket, rokonokat...idegen voltam...

Teltek az évek, és megtudtam, hogy megcsal...

Szerinted nekem hogy esett,Sose féltékenykedtem, álmomban se gondoltam volna, hogy megteszi...

Hidd el, más is járt így, és még elé se álltak, hogy bevallják, nem kellesz,mást szeretnek...

Nyílván most semmi nem vígasztal, de majd rájössz, hogy minden úgy jó ahogy van. Én abszolút megértelek téged, én is együtt voltam a barátommal, amikor több mint egy év után felbukkant az execske külföldről és szakított. Rettenetes nagy csalódás volt nekem is, úgy éreztem elárultak, becsaptak, aztán jöttek félre sikerült kapcsolatok, őt már el is felejtettem mikor felbukkant 2,5-3 (!) év után. Már nem haragudtam rá, de nem gondoltam semmire, végülis újra együtt vagyunk, látom hogy teljesen megváltozott, szeret, talán így még soha senki nem bánt velem mint ő most, már össze is költöztünk és nagyon jól megértjük egymást, azt gondolom most találtunk igazán egymásra. Neki volt egy lezártnak hitt befejezetlen ügye sajnos amibe bele csöppentem, de most sokkal jobb is mint anno és boldogok is vagyunk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy soha nem lehet tudni hogy mit hoz az élet. Lehet még visszatáncol, és rajtad áll, hogy visszafogadod e majd vagy sem, de az is lehet hogy ez nem történik meg, viszont akkor egy sokkal értékesebb embert fogsz majd kapni helyette. Tudom ez most nem nagy vígasz, igazából semennyire nem az, de majd jusson eszedbe.

A hirtelen fellángolások pedig végletes és viharos érzelmeket hoznak, ami egy darabig szép és jó lehet, de elmúlik. Lehet hogy most elborította az agyát valamit, de egy idő után ki fog tisztulni. Én úgy gondolom, hogy egy hosszú tartós párkapcsolatnak nem a végletes szenvedély az alapköve, hiszen annyi mindent nem látunk a szerelem miatt, ami később világossá válik, és kiábrándító. Ennél azért több kell.

biztos egy dagadt cemende a csaj....Tudom, én is ugyanigy jàrtam. Most épp eszek hogy hizzak:(

Ilyenek ezek a magyarok (is).